Kecel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.52516° k. h. 19.25483°

**Kecel**

Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kiskőrösi
Rang	város
Terület	114,48 km²
Népesség
Összesen: 9127 fő (2005) Népsűrűség: 79,72 fő/km²
Irányítószám	6237
Körzethívószám	78
Térkép é. sz. 46.52516° k. h. 19.25483°	település Mo. térképén

Kecel: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Kecel a Duna-Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.

[szerkesztés] Története

1198-ban készült az első írásos említés az itt élőkről egy oklevélben, mely írás szerint békés pásztornép lakta egykoron a pusztát.
1734. április 22. Kecel újratelepítése, melyet Patachich Gábor kalocsai érsek adott ki oklevél formályában.
1878-ban, eklektikus stílusban épült egykori községháza, jelenleg a polgármesteri hivatal működik az épületben.
1869. Felépült az első Posta.
1882. december 5. Megindult a vonatközlekedés Kalocsa és Kiskőrös fele.
1900-as években csatolták a településhez a szomszédos Polgárdi pusztát, ekkor alakult ki a mai közigazgatási terület.
1921. megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE)
1928. június 28. Elhelyezték a Hősök szobrát a Ligetben.
1928. Telefonhálózat létesült.
1931 Felépült a benzinkút a Császártöltési úton.
1952. Villamosították Kecelt.
1959. november 7. Felépült a 8 tantermes általános iskola, melyet Arany Jánosról neveztek el.
1960-ban 1000 méter mély fúrás nyomán 42°C-os jódos-brómos hévíz tört fel. Majd modern fürdőtelep épült. Bár az elmúlt években nem fejlődött, a fürdő nyáron nyitva tart, mellette panzió és disco áll a közönség szolgálatára.
1970. január 1. Kecelt nagyközséggé nyilvánították.
1974. január 1. Létrejött a "Szőlőfürt" Mezőhazdasági Szakszövetkezet.
1980-as évek elején nagy figyelmet érdemelt ki az ország felől az erős anyagi áldozatvállalással felépült Általános Nevelési Központ.
1991-ben írták alá a hivatalos együttműködési megállapodást Kecel és a németországi Schwarzenbruck között, mellyel azóta is erősítik minden évben a kapcsolatokat.
1993. április 22-én Göncz Árpád köztársasági elnök várossá nyílvánította a települést az itt élők nagy örömére.

A város azóta is sokat fejlődött, felépült a sportcsarnok, gázhálózat épült a telpülésen, arculata szebb lett, kivirágzott a központ számtalan park, szökőkútba botlik az ember bármerre is jár, melyek tiszták s ápoltak. Havonta megjelenő Kopogtató című ingyenes helyi újság juttatja el a híreket minden háztartásba. Emellett lehet tájékozódni a következő honlapon is Kecelről: [1]

Kecel legnagyobb érdeklődést felkeltő rendezvénye a FLORA Virágkiállítás december első hétvégéjén, mely az országból több tízezer érdeklődőt vonz.

Híres még a népművészeti hagyományairól is, Hetrec néptánc egyesület, Harmonika verseny, Folklór találkozónak köszönhetően. Gazdák egész éves munkájának gyümölcse a híres bor, melyet 2600 hektáron termelt szőlőből nyernek.

Forrás: http://www.kecel.tk, a szerző engedélyével

[szerkesztés] Nevezetességei

Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Park

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás \| Baja \| Dunavecse \| Izsák \| Jánoshalma \| Kalocsa \| Kecel \| Kecskemét \| Kerekegyháza \| Kiskőrös \| Kiskunfélegyháza \| Kiskunhalas \| Kiskunmajsa \| Kunszentmiklós \| Lajosmizse \| Solt \| Soltvadkert \| Szabadszállás \| Tiszakécske \| Tompa