Nő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Általános jellemzők
A nő a biológiai értelemben vett nőnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a hímnemű felnőtt emberrel, a férfival. A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a nőkre jellemző a szélesebb csípő (nőies testalkat), a duzzadt mell és általában a magas hangfekvésű beszédhang. A testi növekedés a nőknél az első menstruáció bekövetkeztével fejeződik be, ez körülbelül a 15. életévre tehető. Ekkor kezdődik meg a serdülő lányból, az érett nővé válás folyamata. A nők átlagos magassága Közép-Európában 160 cm körüli, szemben a férfiak 170 cm körüli átlagmagasságával. A nők 20-22 éves korukban válnak testileg teljesen éretté a gyermekszülésre, mivel akkor éri el általában a felnőttekre jellemző méreteit és tulajdonságait a méh nyálkahártyája, a hüvely és a szeméremajkak. Többnyire 45-55 éves kor között, a menopauza beköszöntével szűnik meg a nők fogamzóképessége, ez az időszak a klimax. 58 éves kor fölött már csak igen kevés nő esik teherbe.
A nők csontjai és vázizmai általában kisebbek és vékonyabbak a férfiakénál, a medencecsontjuk viszont szélesebb, hogy a medencenyíláson átférjen a világra jövő csecsemő feje. A női emlőt megvastagodott zsírpárna alkotja, amelybe beágyazódnak a terhesség során működésnek induló tejmirigyek. A női mell nagysága azonban nincsen összefüggésben a szoptatási képességgel és az anyatej mennyiségével. Az egyéni testalkatban nagy genetikai változatosság mutatkozik. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg, míg a többi 22 kromoszómapár felelős az összes egyéb genetikailag meghatározott testi és lelki tulajdonságért, mint például a magasság vagy a szem és a haj színe, a temperamentumtípus vagy a veleszületett adottságok.
[szerkesztés] Nők és az egyenjogúság
Minden nyelv ismeri a hétköznapi beszédben a női és férfi nem fogalmát mind biológiai értelemben, mind pedig a társadalmi nemi szerepek szintjén. Bizonyos társadalmi és filozófiai irányzatok, például a feminizmus, marxizmus és egzisztencializmus úgy vélik, hogy a hagyományos női társadalmi szerep a nevelés eredménye és nem egyeztethető össze a társadalmi egyenlőség eszméjével. Simone de Beauvoir ezt így fogalmazta meg: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”.
A nők az egyenjogúságukért a 19-20. század fordulóján kezdtek harcolni, aminek eredményeként az addig elfogadott normarendszerrel ellentétben a nők is egyenjogúságot nyertek: hivatalt tölthettek be, felsőfokú tanulmányokat folytathattak, szavazhattak az általános választójog alapján. Ezt először Franciaországban, majd az Egyesült Királyságban vezették be, végül tovaterjedt a világon, és a II. világháború kezdetére egész Európában általánossá vált.
Ma a nők egyenjogúsága megkérdőjelezhetetlen szinte az egész világon, az arab országokat kivéve. A törvények tiltják a nemi megkülönböztetést. Ezt körülbelül olyan súllyal büntetik, mint a faji megkülönböztetést, ami igen súlyos bűncselekmény.
[szerkesztés] Nők továbbá
A felnőttkor elérését megelőzően a nő elnevezése lány (régiesebb formájában leány). Ennek a kifejezésnek a fiú az ellentétpárja. Akárcsak a férfi-nő, a fiú-lány megkülönböztetés is mind biológiai szinten, mind pedig a kulturális szerepek szintjén használatos.
Az emberi fajra jellemző, hogy összességében kevesebb lánygyermek születik, mint fiú (100 lányra 105 fiú esik). Ennek ellenére az időskorú népességen belül jelentős többségben vannak a nők. Egy 2006. január 1-i statisztika szerint Magyarország népessége: 10 077 000 fő, ebből férfi: 4 783 000 fő; nő: 5 294 000 fő. A különbség szembeötlő: ~500 000 fő. (Forrás: KSH). A fiúk és férfiak halálozási aránya ugyanis valamennyi életkorban magasabb a lányokénál és nőkénél, különösen idősödő korukban. Közép-Európában kb. 10 évvel élnek tovább a nők a férfiaknál. A jobbmódú országokban a különbség kisebb, de ott is létezik, például Skandináviában kb. 5 évvel élnek tovább a nők, mint a férfiak.
Based on work by 