Philón

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Philón, Alexandriai, Philón Alexandreusz, Philo Alexandrinus, Philo Judaeus (Alexandria, Kr. e. 20 körül - Alexandria, Kr. u. 45 körül) Görög nyelven alkotó zsidó teológiai és filozófiai író

[szerkesztés] Élete és munkássága

Előkelő és gazdag alexandriai család sarja volt, apja az ottani zsidó gyülekezetet vezette. Ő maga a családi hagyományoktól eltérve a világi és üzleti vállalkozásoktól eltérve a szemlélődésnek szentelt életet választotta. Egyetlen ismert közéleti szereplésekor az alexandriai zsidók küldöttségét vezette Gaius Caligula római császárhoz annak zsidóellenes és önistenítő intézkedéseinek visszavonása érdekében (Kr. u. 40).

Életműve két fennmaradt önéletrajzi jellegű munkáján kívül - ezek egyike a Caligulához vezetett küldöttségjárásnak, a másik az azt megelőző alexandriai zsidóellenes kilengéseknek eseményeit ismerteti - a bibliai történethez és törvényekhez fűződő tanulmányokat, elmélkedéseket és teológiai jellegű kommentárokat foglal magába. Önálló - nem a bibliai szöveghez kapcsolódó - tanulmányai közül az alábbiak különösen jelentősek: „Peri biu theórétiku" (Az elmélkedő életről) és a „Peri tu panta szpudaion einai eleutheron" (Az igaz ember, aki szabad is). Az előbbi egy hellenizált zsidó, aszkétikus életmódot folytató szektának, a therapeutáknak , az utóbbi a más forrásokból, saját irataikból is ismert esszénusoknak vagyonközösségi és aszkétikus életmódját ismerteti. A „Peri biu Móüszeósz" (Mózes élete) című munka két része közül az első a bibliai elbeszélés alapján ismerteti Mózes életét, kiemelve személyiségének a platóni „filozófus-király" eszményéhez való hasonlóságát, a második rész Mózes törvényhozói, papi és prófétai tevékenységéről szól.

Philón munkáinak egy részében inkább alexandriai görög-zsidó olvasóközönségre számított, más munkáit pedig nem zsidó, görög olvasóknak szánta. Így Ábrahám pátriárkáról két ízben is ír, „De Abrahamo" című műve mintegy népszerű parafrázisa a bibliai történetnek, az a pogányok számára is érthető fogalmazás, míg a másik mű, a „Peri apoikiasz" (A vándorlásról) a maga zsúfolt bibliai utalásaival, célzásaival és allegóriáival csak az ószövetséget alaposan ismerő olvasók számára érthető.

Philón a zsidó filozófia és teológia első nagy alakja, aki a -főként sztoikus eredetű- Homérosz-interpretáció és az újpüthagoreus számmisztika módszereit következetesen alkalmazta az Ószövetség mélyebb értelmének felderítésére. Maga Philón, bár kortársa volt Jézusnak, sem róla, sem az éppen megjelenő kereszténységről nem tesz említést (igaz, a júdeai zsidóságról sem tud szinte semmit, sőt valószínű, hogy sem héber, sem arámi nyelven nem értett, a Bibliát csak görög fordításban ismerte). Mindennek ellenére sokan a kereszténység egyik közvetlen előfutárának tekintik, maga a keresztény egyházi hagyomány tudni véli azt is, hogy Philón, Rómában járván ott megismerkedett Péter apostollal, a római keresztény gyülekezet létrehozójával. Magának Philónnak az utókorra gyakorolt hatása elsősorban ezen a keresztény közvetítésen át érvényesült, maguk a művei azonban elvontságuk és bonyolult jelképrendszerük miatt mindig csak szűkebb olvasóközönséget vonzottak.

[szerkesztés] Filozófiája és teológiája

Philón Mózes a törvényeket a kozmosszal harmoníában tárgyalja. A törvényt tisztelő ember a kozmosz polgára is, hisz cselekedetaít ahhoz igazítja aki a kozmoszt is irányítja.

Istenen nem azért teremtette a világot hat nap alatt, mert időre volt szüksége, hanem a rend miatt cselekedett így.Philón ugyani azt gondolta, hogy a rend a számokban keresendő és a 6-os szám a legtökéletesebb minden szám közül(6=1*2*3). Az álőlényeket Isten azért teremtette az ötödik napon, mert öt érzékszerv létezik: a látás, hallás, izlelés,tappintás, szaglás.

A világot Isten először csak "a fejében" teremtette meg, azaz elgondolta és ennek mintájára teremtette meg a fizikai, látható világot.

Istennek semmilyen tulajdonnév nem tulajdonítható. Isten:Ábrahám, Izsák és Jákob istene, a tanulás a természet, a helyes életvitel az elsajátítható bölcsesség

Az emberek akkor kezdtek el filozófálni amikor rájöttek, hogy a fizikai érzékelhető világon túl létezik egy intelligibilis szellemi világ.