Web Analytics

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Programozási nyelvek kategóriák szerint - Wikipédia

Programozási nyelvek kategóriák szerint

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A programozási nyelvek kategóriái

  • Az Assembly nyelv közvetlen gépi kódú programozásra készült, de maga a nyelv formája emberi megértésre alkalmasabb a gépi kódnál. Lehetőségünk van szimbolikus címek használatára, amit az assembler abszolút címekre cserél. A legtöbb assembler alkalmas makrók, valamint szimbolikus konstansok kezelésére is.
  • Szerkesztő (authoring) programozási nyelvek
    • Tutor
    • Coursewriter
    • PILOT
  • Batch nyelvek
    • sh (a (Stephen) Bourne shell az AT&T-től)
    • bash (a b(ourne)a(gain)sh(ell) a Gnu/FSF-től)
    • CLIST (MVS Command List)
    • csh (C-szerű shell a UC Berkeley-i Bill Joy-tól)
    • EXEC
    • EXEC2
    • ksh (a David K(orn)sh(ell) az AT&T-től)
    • REXX
  • Fordítós (compiler) nyelvek
    • BASIC (számos változattal)
    • C++ (számos változattal)
    • Delphi (Borland Object Pascal fejlesztői rendszer)
    • Java (a Sun Microsystemstől)
    • Perl (Larry Wall-tól; általában értelmező)
    • Visual Basic (a Microsofttól)
    • RPG programozási nyelv (még számítógép ugyan nem volt, de már használták)
    • FORTRAN (az első magasszintű forditós nyelv John Backustól, IBM)
    • Scheme (számos változattal, pl. Bigloo)
    • Lisp (számos változattal)
    • COBOL ("lényeg az egyszerűség")
    • Algol (a második magas szintű fordítós nyelv)
  • A Kapcsos zárójeles nyelvek szintaxisában a kifejezés-blokkokat a kapcsos zárójelek ({ és }) határolják. Túlnyomórész C stílusú nyelvekről van szó, mint például
    • C (1970-től D. Ritchie és K. Thompson fejlesztésében a Bell Labstől -- közeli kapcsolatban van a Unix operációs rendszerre)
    • C++
    • C# (C nyelv a .NET projekthez)
    • ECMAScript (avagy JavaScript)
    • Java
    • Perl
    • Coyote (C változat programozási hibák elkerülésére kiélezve)
    • D (egy lépéssel a C után Walter Brighttól)
    • Pike (egy másik lépés a C után...)
    • PHP
    • R
  • Az Adatfolyam programozási nyelvek virtuálisan leképezik a valós adatfolyamokat, amelyeket specifikálni szeretnénk programunkban. Általában különálló események kezelésére vagy adatfolyamok feldolgozására használjuk.
    • Report Program Generator
    • LabView
    • Max
    • Pure Data
  • Az Adat-orientált programozási nyelvek hatékony eszközök relációs adatok keresésére vagy módosítására, melyek általában táblákba rendezve, és különböző relációkkal összekapcsolva találhatók. Ilyenek:
    • dBase egy relációs adatbázis-kezelő nyelv
    • SQL
    • M (egy adatbáziskezelésre specializált ANSI standard általános felhasználású nyelv)
  • Az Adatstruktúrált programozási nyelvek azok, melyek logikája hasonló struktúrában található, mint az adataik.
    • Lisp és származékai, mint Scheme és Tcl, valamint a TRAC. Mind litákat használ alapelveinek rendszerezésére.
    • FORTH, Poplog és Postscript (a műveleteket mind verem adatstruktúra alapján végzi)
    • APL (az adatokat és a kódot is tömbként kezeli - Kenneth Iversontól)
    • Sokak szerint az assembly programozási nyelvek is ide tartoznak.
  • Kiterjesztő (extension) programozási nyelvek
    • Guile
  • A Funkcionális programozási nyelvek a programokat és szubrutinokat, mint matematikai függvényeket definiálják. Általában ezek a nyelvek más, nem funkcioális elemeket is tartalmaznak:
  • Értelmező programozási nyelvek
    • BASIC (és változatai)
    • C++ (főként korai változatai)
    • Perl (legtöbb változata)
    • VBScript
    • LISP (egy nagyon korai nyelv, mely Churche lambda calculusán alapul John McCarthytől a MIT-ről)
    • R
    • A legtöbb szkriptkezelő programozási nyelvek (lásd lejjebb)
  • Szóelemző programozási nyelvek
    • Gnu Bison (az FSF Yacc verziója)
    • Lex (szóelemzés a Bell Labstől)
    • Gnu FLEX (az FSF Lex verziója)
    • M4
    • Yacc (yet another compiler compiler a Bell Labstől)
  • A Logikai programozási nyelvekben attribútumok halmazát határozzuk meg, melyekből lépések halmazának alaklmazásával kapjuk meg az eredményt.
    • Prolog Horn logika és logikai döntés alapján értékeli ki az adatokat
    • Mercury a Prolog alapján készült
  • Gépi kódú programozási nyelveket közvetlenül hajtja végre a központi egység (CPU). Tipikusan oktális vagy hexadecimális bitmintákkal dolgozik. Minden mintacsoport (egy vagy több bájt) hajt végre egy hardveres alapműveletet. Általában processzorfügő nyelv, nem vihető át más rendszerbe. Hivatalosan a processzor gyártója szállítja. Általában egy családba tartozó processzorokhoz ugyanaz a nyelv használható. A következők számítanak egy-egy cslád alapjának:
    • Intel 80x86
    • Motorola 680x
    • Motorola 680x0
    • PowerPC
    • Intel 8080/8505
    • ARM
    • StrongARM
    • MOS Tech 6502
    • National 32032
    • Sun SPARC és UltraSPARC
    • MIPS R1000/R2000/R3000


  • Az Eljáráselvű programozási nyelvek alapja a mudularitás és a hatókör. Egy eljáráselvű program egy vagy több egységből (unit) vagy modulból (module) áll, minden egyes felhasználó egy kódkönyvtárból dolgozik. Minden modul egy vagy több eljárásból (függvényből, rutinból, szubrutinból, metódusból - az elnevezés az adott programozási nyelvtől függ) áll.
    • Ada
    • BASIC
    • C
    • C++ (C objektumokkal és más egyebekkel)
    • C# (a Microsofttól, továbbfejlesztett C a .NET-hez)
    • CFM
    • COBOL
    • Component Pascal (Oberon-2 variáns)
    • Delphi
    • ECMAScript (JavaScript)
    • FORTRAN
    • Java
    • Modula-2
    • Oberon (továbbfejlesztett Modula-2, kisebb gyorsabb, biztonságosabb)
    • M
    • Pascal
    • Perl
    • PL/C
    • PL/1 (IBM mainframes)
    • Rapira
    • VBScript
    • Visual Basic
  • Objektum-orientált programozási nyelvekben az adatok objektumosztályokban vannak definiálva, melyek végrehajtható kódot is tartalmaznak (metódusok). Az örölkéssel az egyes objektumosztályok kibővíthetők.
    • Ada 95
    • C++
    • C#
    • Common Lisp
    • Delphi
    • ECMAScript (JavaScript a Netscape-től)
    • Eiffel
    • Java (közeli rokona a C++-nak, szemétgyűjtéssel, nem biztonságos alkotórészek eltávolításával, platformfüggetlen "bájtkód", homokozó a biztonságért - a Sun Microsystemstől)
    • Modula-2|modula-3 (adat absztrakció, információ elrejtés, erős tipizálás, teljes modularitás - N. Wirth-től)
    • Modula-3 (objektum orientált Modula-2)
    • NewtonScript
    • Oberon(objektum orientált Modula-2 alapváltozat)
    • Objective C
    • Perl 5
    • PHP
    • PowerBuilder
    • Python (értelmező)
    • R
    • Ruby
    • Sather
    • Self
    • Simula (az első objektum orientált nyelv Norvégiából)
    • Smalltalk (Xerox PARC)
    • VBScript (Microsoft Office makrónyelve)
    • Visual Basic
  • Prototipizáló programozási nyelvek speciális objektum-orientált programozási nyelvek melyekből az osztályok és hivatkozások megkülönböztetése megszűnt.
    • ECMAScript (JavaScript)
    • NewtonScript
    • Self
  • Szabályalapú programozási nyelvek melyek szabályokat használnak egyes adathalmazok feltételeinek aktiválásához. A kiválasztott adathalmaz aktiválásakor a megfelelő szabály végrehajtódik.
  • A Szkriptkezelő programozási nyelvek gyakran ismétlődő folyamatok automatizálása érhető el akár külső programok végrehajtása által.
    • Awk
    • AppleScript
    • EXEC
    • EXEC2
    • CLIST
    • Perl
    • PHP
    • Python
    • REXX
    • Ruby
    • Tcl
    • VBScript
    • Számos shell mint például a UNIX shell vagy DCL VMS-en.
  • Makrónyelv: beágyazott rövid futtatható kód szabadon formázott szövegben.
    • M4
    • C Preprocessor
    • PHP
    • Stage 2
    • olyan Makrónyelvek, mint amilyen a Tcl és a ECMAScript (Javascript) beépülve az alkalmazásokba, úgy viselkednek, mintha makrónyelvvé váltak volna.
  • Turing tarpits ???
  • Az XML-alapú nyelvek olyanok, amelyek az XML-en alapulnak, vagy azzal műveleteket tudnak végezni.
    • XSLT
    • XPath
  • A Konkurrens programozási nyelvek azok, amelyek üzenetként adják a parancsokat a folyamatoknak. A folyamatok végrehajtandó üzenetek gyűjteményei.
    • Concurrent Pascal (Brinch-Hansen-től)
    • Occam2
    • Pict
  • Negyedik generációs programozási nyelvek ún. magasszintű nyelvek egy adatbázis-rendszer köré építve.
    • BuildProfessional
    • Today
    • GEMBASE
    • LINC
  • Nem angol alapú programozási nyelvek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu