Salvador Dalí

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Salvador Dalí

Salvador Domenec Felip Jacint Dalí Domenech (Figueras, 1904. május 11 - Figueras, 1989. január 23.), vagy katalán nevén Salvador Dalí i Domènech katalán-spanyol festőművész.

Tartalomjegyzék

1 Jelentősége
2 Élete
3 Személyisége
4 Alkotásai
5 Múzeumai
6 Egyebek
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jelentősége

A modern művészet sajátos személyisége volt. A szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot.

Dalí múzeum a szülővárosában

[szerkesztés] Élete

1904. május 11 - én született a katalóniai Figueras városkában (Girona tartomány). Apja Salvador Dalí Cusí jónevű jegyző, anyja Felipa Domènech Ferrés.

1908 - ban megszületett egyetlen húga, Anna Maria. Apja Dalít beíratta a városi iskolába, (Escuela Pública de Párvulos de Figueres).

1910 - új iskolába került, ahol elkezdhette a francia nyelv tanulását (Colegio Hispano-Francés de la Inmaculada Concepción de Figueres).

1916 - ban a nyarat a Figueres közelében található Molí de la Torre, azaz Malomtorony falai között tölthette el. A malom a Pichot – család tulajdona volt, akik közül több művész is kikerült. Ramón Pichot művei által megismerkedett az ifjú Dalí az impresszionizmussal. Ősszel megkezdte középiskolai tanulmányait, és emellett a Figueres-i Intézetbe járt (Instituto de Figueres). Részt vett Juan Núñez professzor óréáin is a Figueres - i Művészeti Iskolában (Escuela Municipal de Dibujo de Figueres).

1919 - ben megélhette első kiállítását a Városi Színházban (később Dalí Múzeum). Az Intézet tanulóival, barátaival megalapították a "Studium" című kiadványt, melyben a festő első írásait publikálta. Elkezdte írni saját naplóját is "Les meves impressions i records íntims" címmel, ezt később spanyolul "Un diario: 1919-1920. Mis impresiones y recuerdos íntimos" címmel adták ki.

1920 - ban apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépművészeti Akadémiára, ahová egy rajz alapján felvételt is nyert.

1921 februárjában elveszítette édesanyját, apja ekkor feleségül vette Catalina Domènech Ferrés-t, anyjának leánytestvérét.

1922 - ben Barcelonában, a Dalmau Galériában kiállítást rendeztek Concurs-exposició d’obres d’art originals d’estudiants címmel a Diákok Katalán Szövetségének, ahol Dalí műve, a Mercado nyerte el az egyetem rektorának első helyezését. Madridban a Szent Ferdinánd Szépművészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando de Madrid) diákjaként a kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal művészek csoportjával. Barátai lettek: Luis Buñuel, Federico García Lorca.

....

1974 - ben előszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét (Moisés y el monoteismo). Szeptember 28 - án megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot.

1978 - ban bemutatta első hiperesztereoszkópikus festményét New York - ban a Solomon R. Guggenheim Múzeuban (Dalí levantando la piel del mar Mediterráneo para enseñar a Gala el nacimiento de Venus).

1979 - ben a Francia Intézet Szépművészeti Akadémiájának külföldi tagjává nevezték ki. Felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a Georges Pompidou központban.

1980 május 14 - június 29. között bemutatták a művész retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt.

1981 - ben megkapta Katalónia Aranymedálját.

1982 - ben felavatták a St. Petersburgi Dalí Múzeumot (Florida). Június 10 - én Port Lligatban elhunyt Gala, akit Púbolban helyeztek örök nyugalomra. Dalí ezután átköltözött a púboli kastélyba, hogy párja közelében lehessen. I. János Károly spanyol király Dalínak a "Púbol márkija" címet adományozta.

1983 - ban nagyszabású kiállításokat rendeztek a festő tiszteletére “400 obras de Salvador Dalí de 1914 a 1983”, azaz "Salvador Dalí 400 műve 1914 - től 1983 - ig" címmel Madridban, Barcelonában és Figueresben. Utolsó festményei ebben az időszakban keletkeztek.

1984 - ben a púboli kastélyban tűz ütött ki, melyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueres - be, a Múzeum Torre Galatea nevű részébe, ahol haláláig lakott.

1989. január 23 - án hunyt el a toronyban. A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik.

[szerkesztés] Személyisége

Salvador Dalí szélsőségesen szenvedélyes ember volt. Ekként alkotott, szeretett, élt, miközben fenekestül felforgatta a 20. századi művészetet. Megszállottja volt az északi szélnek, a tramontanának is, amelyről a helyi legendák azt tartják: megbolondítja az embereket.

[szerkesztés] Alkotásai

Több mint 1500 festményt, számos könyvillusztrációt, litográfiát, színházi jelmeztervet, tucatnyi szobrot, sőt, Walt Disney részére rajzfilmet is alkotott.

1921 Santa Creus-ünnep Figueresben - A cirkusz"
1922 Kabaréjelenet és A mosolygó Vénusz
1924 Csendélet: Dinnye
1926 Kenyérkosár és Figuerasi lány
1929 A nagy maszturbátor
1931 Az emlékezet állandósága (lágy órák) (Persistencia de la memoria)
1936 Az ősz kannibalizmusa és A polgárháború előérzete.
1937 Narcissus metamorfózisa és Az égő zsiráf
1945 Kenyérkosár
1946 Szent Antal megkísértése
1949 Leda Atomica és Port Lligat-i Madonna.
1955 Az utolsó vacsora
1956 Gyorsan mozgó csendélet
1958 A rózsa
1959 Amerika felfedezése
1962 Szent György és a sárkány
1965 A perpignani pályaudvar
1970 A hallucinogén torreádor
1972 La Toile Daligram
1973 A szelek palotája és A háttal ülő Dalí hátulról festi Galát, akit hat virtuális, átmenetileg hat valóságos tükörben visszaverődő szaruhártya örökít meg
1977 Dalí keze elhúz egy aranygyapjú formájú felhőt, hogy megmutassa Galának azt a tökéletesen mezítelen hajnalt, amely messze-messze a Nap mögött húzódik
1981 A talányos út és A knidoszi Aphrodité arca megjelenik egy tájban
1982 Pietá
1983 A fecskefarok

[szerkesztés] Múzeumai

A legnagyobb gyűjtemény Spanyolországban, a figuerasi házban található (Teatro Museo Gala Salvador Dalí, amelynek párkányát hatalmas kőtojások díszítik).
Salvador Dalí Museum, (St. Petersburg, Florida),
Salvador Dalí Gallery (Pacific Palisades, Kalifornia).

[szerkesztés] Egyebek

Számon tartják a filmművészetben is, Luis Buñuellel készített közös munkája, „Az andalúziai kutya” a szürreális film megteremtésének dokumentuma.

Alkotó fantáziájának egyik legszebb példája a csak jóval halála után megvalósított szélorgona.
Ő alkotta meg 1969-ben a Chupa Chups nevű spanyol nyalóka logóját.