Szürrealizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben. Fiatal művészek vágyát fejezte ki, hogy a valóságnál is valóbb dolgokat alkossanak. A szürrealisták kijelentették, hogy éber állapotban nem lehet valódi alkotásokat létrehozni, olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudat alatti rétegei.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Elnevezése 1924-ben született, Párizsban.
[szerkesztés] A képzőművészetben
- Két irányzata különböztethető meg: a fényképészeti pontossággal megjelenített víziók festészete, ennek képviselője Salvador Dalí, a másik a mitikus jelképek, a tudat alól feltörő ősi formák festészete, képviselői Joan Miró, Paul Klee, Yves Tanguy, Max Ernst, André Masson.
- A stílus esztétikai hátterét André Breton adta meg, amikor 1924-ben megjelentette szürrealista manifesztumát, melyben a stílust "tisztán pszichikai automatizmusként" határozta meg, mely "akár szóban, akár másmilyen módon a gondolatok igazi működését fejezi ki".
- Az első szürrealista kiállítást 1925-ben rendezték, ezen részt vett többek között Paul Klee, Joan Miró, Max Ernst, Pablo Picasso és Man Ray is.
- A szürrealizmus vezéralakja, a spanyol Salvador Dalí az álmokat próbálta megfesteni. Legtöbb képén a valóság elemeit rendezi meghökkentő, összefüggéstelen kapcsolatba. Az egyes részleteket aprólékosan és élethűen ábrázolja. Arc és gyümölcstál látomása a tengerparton című képét 1938-ban készítette. A kép jobb felső sarkában lévő álombéli táj hullámzó tengeröblével, hegy alagútjával egyúttal kutyafejet is ábrázol: a tenger felett ívelő viadukt a nyakörve. A kutya valahol a levegőben lebeg, testének középső részét körtével teli gyümölcsöstálból formálta a művész, ám ez egy női arcba olvad, melynek szemeit két különös tengeri kagyló helyettesíti. A festmény alsó részét zavarba ejtő látomásokkal telezsúfolt tengerpart tölti be. Egy-két tárgy, a kötélvég és a vászondarab szokatlan, álomszerű élességgel válik ki, míg a többi rejtélyesen elmosódik.
- A dadaizmushoz hasonlóan új technikai eszközöket alkalmaztak, különösen a fényképet és a filmet. A technikai újítások közül főleg a frottázs adott nagy edeményeket, s ezt Max Ernst alkalmazta. A frottázs az adott tárgy felületének rajzolatát dörzsöléssel jeleníti meg, mint pl. mikor papírt teszünk fára, kőre, falra stb. és azt ceruzával dörzsöljük. Az ilyen rajz véletlenszerű, különös mintázatú lesz.
- A szürrealisták minden olyan eljárást és anyagot ismertek, ami a tudat alatti képeket képes előcsalogatni. Az általuk ábrázol víziók gyakran rémálom hatását keltik, mert látszólag értelmetlen viszonyba állították az ábrázol tárgyakat. Kialkult a mágikus realizmus, fő képviseője René Magritte. Ő emberi szemetfest hamis tükörként, ahogy az égen úszó fehér felhőket nézi.
- A mágikus realizmus másik formáját Giorgio de Chirico festészetében tapasztaljuk. Ő 1916-ban Olaszorságban metafizikus festészeti iskolát hozott létre. Elhagyatott városi utcákat, tereket festett, melybe láthatatlan vagy szellemalakok vetnekhosszú árnyékokat. A városi tekinetetet lineáris aránnyal ábrázolja, amivel a vészjósló, nyugtalanító hatást akarja fokozni. Ha emberi alakot fest, akkor az arcvonások nélküli kőszoborra, próbababára vagy testtelen árnyékra hasonlít, s így a személytelenség és értelmetlenség szimbólumává válik.
Giorgio de Chirico képei az emberben lévő és ember köri ürességre hívják fel a figyelmet.
- A szürrealisták tudták, hogy a művész amikor egy tárgyat akar ábrázolni, nem azzal kezdi a munkáját, hogy kinyitja a szemét és körülnéz, hanem színeket és formákat idéz fel emlékezetéből, és ezekből építi a képet. Dalí minden formájával egyszerre többféle dolgot is ábrázolt, ezzel azt fejezte ki, hogy egy-egy szín és forma rengeteg jelentést ölthet magára. André Breton személyisége és tevékenysége döntő fontosságú volt. Nem sokkal halála után, 1969-ben oszlott fel a francia szürrealista csoport.
[szerkesztés] Magyarországon
A magyar művészetben a szürrealizmus előfutára Gyurcsány Lajos. Elvei inkább a szentendrei Vajda-kör és az Európai Iskola művészeinél találhatók meg. Híres festők még: Csenus Tibor, Gyémánt László, Lakner László, Altorjai Sándor, Korga György.
Based on work by 