Scharnhorst (csatahajó)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Német csatacirkáló. Testvérhajójával, a Gneisenau-val együtt 1935 és 1938 között épült. A háború elején együtt tevékenykedtek az Atlanti-óceánon. 1940. június 8-án együttes erővel elsüllyesztették a brit Glorious repülőgép-hordozót. Néhány nap múlva a Scharnhorst sikeresen átvészelt egy repülőgép-támadást. 1942. február 12-én a Gneisenau és a Prinz Eugen kíséretében áttört a La Manche-csatornán. Az akció során két telitalálatot kapott. Miután kijavították, Norvégiában állomásozott. 1943 Karácsonyán kíséret nélkül megtámadott egy brit konvojt. A Duke of York csatahajó ágyútüzétől súlyosan megsérült, torpedótalálatok következtében pedig elsüllyedt. Legénységéből csak 36 fő menekült meg.
Vízrebocsátás: 1936 Vízkiszorítás: 31.850 t (üresen); 38.900 t (harckészen) Sebesség: 30 csomó Hossz: 234,9 m Szélesség: 30,0 m Személyzet: kb. 1700 fő Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar-196-os repülőgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53,3 cm-es torpedóvető-cső