User vita:Szarka Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Üdvözlünk a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket! Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán érdeklődhetsz! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. Reméljük, hogy érdekesnek és hasznosnak fogod találni a projektet, és köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a „magyar néplexikonunkat”! Gubb 2004. augusztus 30., 14:12 (CEST)
[szerkesztés] Nansen
Örülök mindíg, amikor új Wikipédia szerkesztőt ismerhetek meg.
Pár észerevétel a Fridtjof Nansen cikkel kapcsolatban. Érdemes megnézni az idegen nyelvű változatokat, ott gyakran szabadon felhasználható fotók is vannak, amelyek átvehetőek, és formailag is sokat lehet belőlük tanulni (meg magyar életrajzi cikkekből is). Érdemes strukturálni fejezetekkel a cikket, ekkora szócikk már nem tekinthető át, és a szerző is jobban átgondolja a cikkét ilyenkor.
Olvasgass a fent megjelölt cikkekben. Jó munkát! --- Árpi (Harp) 2004. augusztus 30., 14:30 (CEST)
Rendben. Közben szépítettem a cikkeden. Nézd meg! Érdemes néhány mondatot írnod, magadról, többen kiványcsiak vagyunk, ki szerkeszti a cikkeinket. Érdemes Referenciák fejezet alatt a könyvet is feltüntetni. --- Árpi (Harp)
[szerkesztés] Fordításról
Szia Gyula!
Természetesen az idegen nyelvű wikikből tetszés szerint átvehetsz szövegeket egy az egyben vagy lefordítva, hiszen azok is GNU Free Documentation Licence alatt lettek publikálva! De ne ragadj le a fordításnál, bátran adj hozzá a fordításhoz a saját tudásodból. Légy jó, SyP 2004. augusztus 31., 11:57 (CEST)
Gubb is válaszolt, itt; de ide is bemásolom: Valószínűleg Harp jelenleg nincs "asszimilált" állapotban (ld. Borg), és ezért nem válaszolt. A válasz a kérdésedre pedig gyakorlatilag: igen. A Wikipédia minden nyelvű oldalára a GNXYZ vagy hogyhívják liccenc előírásai vonatkoznak, tehát azok is szabadon terjeszthető tartalmak, és így szabadon lefordíthatóak magyarra. Egyszóval igen, fordíts nyugodtan.
Gond csak akkor lehet, ha már a külföldi oldalra került anyag is lopott, de egyrészt a fordítás után amúgy is nehéz ellenőrizni, másrészt nem valószínű, hogy bárki is utánanézne, harmadrészt nemigen szokott előfordulni, mondjuk az általam ismert esetek 99,99%-ában jogtiszták a szövegek (elsősorban inkább a képekkel tanácsos vigyázni, mert a ugyanarra a képre, ugyanazon licenc alatt, különböző jogok vonatkozhatnak a különböző országokban). Ha 120%-os biztonságra vágysz, akkor még azt tanácsolom, hogy a fordítás után végezz magyarítást is, azaz fogalmazd át egy kicsit a cikket, és bővítsd ki a magyar sajátosságokkal. De ez amúgy is tanácsos, hisz ezért magyar a magyar wikipédia. Jó fordítást, várjuk már a 2600-adik (és jó, elegendő hosszú stb.) cikket! Gubb 2004. augusztus 31., 11:59 (CEST)
Még egy dolog a fordításról. Természetesen bármely nyelvűből lehet. Lehet, hogy sok általunk magyarnak, ott szlováknak tartott emberről jobb cikk van ott, mint az angol változatban, azokat lenne érdemes lefordítani. A fordításnál arra vigyázni kell, hogy beleilleszkedjen a magyar Wikipédiába. A fizika szócikkel volt olyan esetem, hogy németből lefordítottam, valaki angolból a teljesen más szerkezetű oldalt újrafordította. Szíve joga. Erre annál nagyobb a veszély, minél magasabb szintű (nem szinvonalra, hanem hiarerchiában) a cikk, minél több másikra hivatkozik. --- Árpi (Harp) 2004. augusztus 31., 14:26 (CEST)
[szerkesztés] PNG
Üdv, mondjuk én vitalapon a te szöveged felett válaszoltam, de ettől függetlenül jó lett, amit csináltál a Png cikkben, és jól is néz ki. További jó munkát! Gubb
(előzmény: Szia, koszonom a dicseretet. Ez erot es kedvet ad a tovabbi munkahoz. --julosz 2004. szeptember 1., 16:50 (CEST))
- Szívesen, ha bármi kérdésed van, ami a tartalommal kapcsolatos, nyugodtan kérdezd meg tőlem, komolyabb technikai problémákkal pedig (bejelentkezés, jelszavak, gondok a szerverrel, stb.) Grinhez érdemes fordulni. Azért a Wikipédia nem csak munka :-) Gubb
[szerkesztés] egy betű kódja, amire szükségem lesz a norvég vonatkozású cikkeknél
ø
És továbbiak itt Wikipédia:Hogyan szerkessz egy lapot, pontosabban itt: Wikipédia:Hogyan szerkessz egy lapot#Formázás, különleges karakterek, képletek
[szerkesztés] Térképek
Hello!
Láttam, hogy ajánlottad a térképrajzolási tudásodat. Ebben mondjuk Szajd a "főnök", de tudod hol jönne igazán jól ez a készséged? A történelmi térképeknél. Azoknál, amikről ma már nemigen lehet jogtiszta térképeket beszerezni (egyszerűen ezért, mert az adott államalakulat már megszűnt). Ilyenek lehetnek: országok egy adott korban (pl: Mo. Nagy Lajos idejében), csaták rajzai (pl: pákozdi csata) stb. Én pl. rohadt sokat kínlódtam az I. világháborús térképeimmel. Ilyeneket tudnál készíteni? Szia Gábor 2004. szeptember 3., 18:21 (CEST)
- Közben találtam egy konkrét térképet is, ami hiányzik: van egy Nílus szócikkünk, amihez nincs térkép, pedig az ilyesmikhez jó lenne. Megnéztem az angol Nile szócikket, de térkép abban sincs. Ha van kedved, egy ilyet például készíthetnél. Úgy kellene megtervezni, hogy vannak térképtípusok: egységes az országokról készülő térképek, másmilyenek, de egységesek a települési térképek, s azt kellene kitalálni, hogy milyenek legyenek a folyókról, földrajzi helyekről készült térképek, hiszen akkor ugyanebben a stílusban kell megrajzolni majd az Amazonast, Mississippit, de a Dunát is. Ebben - ha kell - Szajd tud tanácsokat adni, ám mivel asszem még egyetlen folyót mutató térképünk sincs, azért van tere a Te fantáziádnak is :) Szia Gábor 2004. szeptember 3., 23:58 (CEST)
-
- Szia, lehet szó bizony történelmi térképekről is (csak kell egy minta, ami alapján rajzolnám).
- Nekilátok akkor a Nílusnak... --julosz 2004. szeptember 5., 16:50 (CEST)
- Oké. Közben leltem még egyet: Vág. Szóval a Nílust úgy rajzold szerintem, hogy ugyanolyan típusú (színvilágú. formájú) térkép kell a Vághoz is. De nem akarllak irányítgatni, ha találsz olyan szócikket, amihez nincs térkép, pedig kellene, és nem olyan szócikk, amihez folyamatban van a térképek egységesítése (pl: országokhoz Szajd készít térképeket, teleülésekhez bárki készíthet a Bécs, Misefa szócikkek alapján), akkor nyugodtan rajzold meg magad, ha van hozzá kedved. Ha meg történelmi térkép kell, akkor jelentkezem, ez klassz lehetőség. Kösz, hello Gábor 2004. szeptember 6., 10:51 (CEST)
[szerkesztés] Nagyfelbontású térképek
Van a Wikipédiának egy alwikije (vagy társwikije), a Wikisource, ami szinte pont ugyanúgy működik, mint a Wikipédia. Ha bármi olyan anyagod van, ami közhasznú, szeretnéd ingyen közzétenni (és persze hasznos lehet a wikipédiában is), akkor szerintem leginkább oda való, és onnan fel lehet töltögetni a Wikipédiára is, ha szükség van rá. Ha további segítségre van szükséged a Wikisource-szal kapcsolatban, nyugodtan szólj. Persze nem kötelelező pont oda feltenni, csak szerintem nagyon hasznos lenne, azt a helyet nagyon erre találták ki (a leírásával ellentétben ez nem pusztán szövegforrás-gyűjtemény, szólni kéne Grinnek, hogy pontosítsa; ha bejelentkezel, képeket is lehet felküldeni. Sajnos a környezete (UI) nincs még teljesen lefordítva, de erről is csak Grin tehet.). Üdv: Gubb 2004. szeptember 6., 16:55 (CEST)
A magyar kezdőlap címe: http://wikisource.org/wiki/Main_Page:Magyar
- Erre lesz majd való a WikiCommons, amint egy picit beindul. Többek között addig nem nagyon tudjuk használni, amíg nem lehet rá egyszerűen hivatkozni. --grin ✎ 2004. szeptember 7., 23:21 (CEST)
[szerkesztés] nem-véletlen szóegyezések a magyar és más nyelvek közt ?
Szia, olvasom a "Véletlen szóegyezések a magyar és más nyelvek közt" cikkedet. Kérdezném, hogy van-e olyan nyelvészeti fogalom, amely a nem-véletlen szóegyezéseket vizsgálná, azokat, ahol a szó értelme megegyezik és a szóalak is hasonló. Pl.: house - ház. --julosz 2004. november 8., 09:31 (CET)
A house és ház történetesen véletlen szóegyezés, dacára a hangzás és a jelentés hasonlóságának: a house ógermán eredetű, a ház pedig az ősi finnugor kota szóból ered, egymástól független alakok. Ahol a szó értelme megegyezik és az alak is hasonló, az is ugyanúgy lehet véletlen (bár ez kétségkívül ritkább) vagy nem véletlen egybeesés. Az utóbbi nyilván arra utal, hogy a szó az egyik nyelvből került a másikba; ezek kérdésével az etimológia foglalkozik. --Adam78 2004. november 8., 13:22 (CET)
[szerkesztés] jegyzetek egy készülő cikkhez
[szerkesztés] termodinamika
(Azért itt gyűjtom az infókat, mert naponta több helyen is dolgozom, és így bárhonnan elérhetem).
"Druhú vetu termodynamickú v uvedenom znení formuloval nemecký teoretický fyzik Max Planck (1858–1947). Objavili ju však už skôr od seba nezávisle r. 1850 nemecký fyzik Rudolf Clausius (1822–1888) a r. 1851 anglický fyzik William Kelvin (pôvodne Thomson) (1824–1907). Ich formulácia je v podstate rovnaká. Pri styku dvoch telies s rozličnou teplotou teplo prechádza vždy z telesa teplejšieho na teleso chladnejšie a nikdy naopak. "
"Az Univerzum entrópiája nõ, tehát a Kozmosz energiaforrásai mind egységesebben oszlanak el. Másként fogalmazva, a Világegyetem a rendezettségbõl a rendezetlenség felé, az összetett állapotok felõl, az egyszerûsödés felé halad. Anyagi eloszlása szintén a rendezettségbõl a rendezetlenség felé halad, a termikus energia által atomi méretekben keltett véletlenszerû mozgás révén. A szilárd, folyékony és gáz halmazállapotokban bekövetkezõ diffúziós folyamatok szintén a véletlenszerû atomi mozgások hatására a növekvõ entrópia példái. Így egy adott rendszer entrópianövekedése a rendszer tömegének vagy energiájának mind fokozottabban véletlenszerû eloszlását jelöli.
Figyeljük meg, hogyan ír errõl három professzor C. B. Thaxton, W. L. Bradley R. L. Olsen: "Adott rendszer entrópiája az adott tömeg- és energia-eloszlás bekövetkezésének valószínûségét is jelenti. A rendszer entrópiáját a statisztikai termodinamika eszközeivel is pontosíthatjuk. A nagy entrópia nagy valószínûségû állapotot képvisel. Minthogy a véletlenszerû elrendezõdés igen valószínû, az ilyen állapotokhoz nagy entrópia társul. Ezzel szemben egy jelentõs mértékben rendezett állapot kevésbé valószínû, lévén kisebb entrópiával jellemezhetõ. A termodinamika második fõtétele tehát azt fogalmazza meg, hogy a rendszer entrópianövekedésével járó folyamatok a rendezettebb állapotból a rendezetlenebbe viszik át a rendszert, vagyis a kevésbé véletlenszerû eloszlásból a véletlenszerûbb eloszlásba. Clausius, aki megfogalmazta a termodinamika második fõtételét, a termodinamika törvényszerûségeit az alábbi, híresen tömör mondatban foglalta össze: 'A világegyetem energiája állandó; a világegyetem entrópiája maximum felé halad.' Az univerzum a jelenlegi, kevésbé valószínû elrendezõdés (kis entrópia) felõl a legvalószínûbb elrendezõdése felé halad, amelyben az összes energia egységesebb eloszlásra jut." (C.B. Thaxton, W.L. Bradley R.L. Olsen: Az élet eredetének rejtélye 136.o.) "
"A termodinamika két törvénye egyike a legfontosabb, legalapvetõbb és legjobban bebizonyított törvényeknek az összes tudományágban, és érvényes az egész világegyetemben.
A termodinamika elsõ törvénye
A termodinamika elsõ törvénye a következõket mondja ki: Az összenergia a világegyetemben vagy annak bármely elszigetelt részében állandó. Továbbá: az energia átalakulhat egyik formából a másikba, de energiát sem létrehozni, sem megsemmisíteni nem lehet.
Ebbõl következik, hogy a jelenlegi energiamennyiség régebb is létezett a világegyetemben. Mivel természetes folyamatok nem hozhatnak létre energiát, ezért az univerzumban levõ energiát csakis egy, a világegyetemen kívül álló hatalom hozhatta létre.
Az evolucionisták szerint a bonyolult életformák az egyszerûbbekbõl jöttek létre, azok pedig anyagból és energiából, melyek viszont a semmibõl. Így azt állítják, hogy az anyag és az energia saját magukat hozták létre a semmibõl, ami ellentmond az elsõ törvénynek.
Ezzel ellentétben a Teremtés természetfölötti és a természeti törvények felett áll. Isten tud teremteni anyagot, energiát és az azokat szabályozó törvényeket.
A termodinamika második törvénye
A termodinamika második törvénye, amelyet az entrópianövekedés törvényének is neveznek, általános és egyetemes törvény, amelyet több módon lehet kifejezni:
* A termodinamika második törvénye szerint egy zárt rendszerben a hasznos munkára felhasználható energia csökken, bár az összenergia állandó. Ugyanis az energia csak alacsonyabb fokú energiává alakulhat át a természetes folyamatok során. Például az elektromos energia végül is hõvé alakul át amint áthalad a villanyégõn, ami a legalacsonyabb „minõségû" energia és ami az atomok rendezetlen mozgásából áll. * Ez a második törvény bevezeti az entrópia fogalmát is, amely a rendezetlenség mértéke. A törvény alapján bármely zárt rendszerben növekszik az entrópia. Azaz a rendszer rendezetlenné válik, és az energia felhasználhatósága állandóan csökken. * A törvény szerint egy rendszer által közvetített információ mennyisége folyamatosan csökken és minõsége romlik.
A törvény tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a természetes folyamatok rendezetlenné alakítják a testek és rendszerek állapotát. Idõvel minden rendezetlenné válik, bomlik. A világegyetem visszafordíthatatlanul halad a maximális rendezetlenség irányába.
Gondoljunk csak arra, mi történik a lakásunkkal, ha „kényelmesen" magára hagyjuk egy ideig: nem takarítunk, nem rendezünk vagy javítgatunk állandóan. A természetes folyamatok rombolják, a rendezettbõl rendezetlenné alakítják. Szükség van a kezünk hasznos, célszerû munkájára, hogy fenntartsuk a rendezettséget. Az elemi részecskék is a legkissebb energiaszinteket keresik, úgymond szeretik a kényelmet.
Ahelyett, hogy az információ mennyisége és univerzumunk bonyolultsági foka nõne, inkább állandóan csökken. Ezzel ellentétben, az evolúció elmélete szerint Földünkön az élet az egyszerûbõl a bonyolult felé halad, rendezetlenbõl a rendezettbe, sosem fordítva. Minden egyre szervezettebbé válik és az entrópia állandóan csökken.
Az evolúció tehát ellentmond a termodinamika mindkét törvényének.
A termodinamika második törvénye egyedül is elég az evolúciós elméletek megcáfolásához, lásd az alábbi grafikont.
Teremtési és evolúciós modell
Vance Ferrell, Evolution Disproved Series (Evolúció megcáfolva sorozat), 809. oldal
A termodinamika második törvénye értelmében minden romlik, szétesik, tönkremegy. Ezt láthatjuk a világegyetemben is: a Nap lassan de biztosan kihûl, a csillagok elhalnak, az anyag sugárzásba oszlik szét, stb. Az univerzum biztos, sötét halál fele halad, azaz a maximális entrópia fele. Ez a folyamat visszafordíthatatlan. Ha a Teremtõ nem létezne, a világegyetemnek ez a szomorú sorsa bekövetkezne.
A termodinamika két törvénye azonban nemcsak a halál fele mutat elõre, hanem a Teremtésre is, visszafele:
* A termodinamika elsõ törvénye alapján: a kozmosz nem hozhatta létre önmagát, ezért léteznie kellett egy külsõ hatalomnak, amely megteremtette. * A termodinamika második törvénye alapján: ha a világegyetem végtelenül öreg lenne, már teljesen elpusztult és kihalt volna. Mivel ez nem igaz, ezért nem is lehet végtelenül régi, azaz kezdete is kellett legyen. Valamikor régen az univerzum létre lett hozva, és a kozmikus folyamatok elindultak.
Az összes csillag, az egész tökéletesen megtervezett természet, és az összes, precízen megalkotott törvény bizonyságul szolgál, hogy létezik egy Teremtõ, aki mindezeket létrehozta.
Információelmélet és entrópia
Napjainkban látjuk, hogy Földünkön állandóan nõ az információ mennyisége. Új találmányok jelennek meg nap mint nap, elég csak a számítógép fejlõdésére gondolni. Ellentmond-e ez a termodinamika második törvényének? Nem, mert ezeket a találmányokat nem természetes folyamatok hozták létre véletlenszerûen, hanem az emberi intelligencia. Az ember hozza létre a számítógépes kódot azzal a céllal, hogy hasznos munkát végeztessen vele. Természetes folyamatok nem hoznak létre semmit egy bizonyos céllal. A cél elõre való gondolkozást feltételez.
Gondoljunk csak a legegyszerûbb élõ sejtben tárolt genetikai kódra. Benne van mindaz az információ, amely a sejt életbenmaradásához, viselkedéshez és szaporodásához szükséges. Tudósok felbecsülték, hogy egy egysejtûben tárolt információ kitesz 40.000 kötetet. Annak a valószínûsége pedig, hogy ez véletlenül jöjjön létre annyi, mint annak, hogy nyomdában keletkezett robbanás következtében jöjjön létre az Encyclopedia Brittanica!
A fentiekbõl levonhatjuk azt a fontos következtetést, hogy új információ és rendezettség csak intelligencia, tervezés és hasznos munka következtében jöhet létre.
Az élet kialakulása a Földön tehát eleve nem lehetett véletlenszerû természetes folyamatok eredménye, csakis Isten tervszerû alkotása. "
A Pallas-bol: Entropia
(gör.), a hő mekanikai elméletében a testeknek egy függvény által meghatározott tulajdonsága, mely függvény Maxwell szerint ekként van meghatározva. Engedjük a testet hőközlés nélkül összehuzódni vagy kitágulni, mig elérte a normálisnak felvett mérsékletet, mely abszolut mértékben legyen T, ezután hozzuk a testet eme normális hőmérséklet mellett a normális nyomásra, és ha a test eme folyamatban Q hőegységet kiad, vagy esetleg felvesz, ugy a testnek kezdeti állapotabeli E.-ja + Q/T lészen. Az E. zérusértékével valamely test akkor rendelkeznék, ha minden melegét elveszíteni, de mivel a testek ebbe az állpotba nem hozhatók, az E.-t egy önkényesen felvett normális hőmérséklet és normális nyomás által meghatározott kezdőértéktől számítjuk. Az E. értéke legott megváltozik, a mint a test és környezete között hőkicserélődés történik, és kimutatható, hogy midőn melegebb testből hidegebb testbe hő megy át, a két testből álló rendszernek E.-ja növekszik. Mivel pedig a hő melegebb helyről hidegebbre magától, azaz minden kényszer nélkül átmehet, mig az ellenkező átmenet csak munkafogyasztással érhető el: Clausius azt mondja, hogy a két testből álló rendszer E.-ja maximumra törekszik, s bizonyos általánosítások révén oda jut, hogy ez az egész világegyetem rendszerére nézve is áll, vagyis, hogy «a világegyetem E.-ja maximumra törekszik». E tétel mintegy járuléka az energetika alaptörvényének, mely szerint «a világegyetem energiája állandó»; ugyanis a különböző energiafajok a legnagyobb könnyüséggel alakulhatnak át hővé, ugy hogy mintegy megvan bennük a törekvés, hogy hővé váljanak; már pedig a hőmérsékletbeli különbségek kiegyenlítődése révén a hasznosítható energia folytonosan csökken, tehát az a törvény, mely szerint az E. maximumra törekszik, szoros összefüggésben van az energia szétszóródása törvényével, anélkül azonban, hogy vele azonos volna. Hasonlóképpen szorosan összefügg a mekanikai hőelmélet második főtételével is, amennyiben azon testek rendszerének E.-ja, melyek között valamely körfolyam végbemegy, a körfolyamok tökéletlen visszafordíthatósága miatt szintén növekszik. Az E. gyarapodásának ez az elve, vagy a röviden ugynevezett E-elv, teljesen kizárja a világegyetemnek egy már azelőtt megvolt állapotába való visszatérését, sőt a világegyetemnek egykoron, persze csak mérhetetlen idő mulva bekövetkező halálára enged következtetni, mert amint a világegyetem E.-jának maximuma bekövetkeznék, a világegyetem összes energiája, bár mennyiségében éppen nem fogyatkozott volna meg, az egy tömegbe verődött tehetetlen anyagban egyenletesen volna szétosztva, tehát nem volnának hőmérséklet-különbségek, melyek nélkül a hő-energia más fajta energiává át nem alakulhat, eme átalakulások nélkül pedig az élet semmi alakja sem képzelhető. Mindazonáltal ismereteink jelen állapotában nagyon is kérdéses, vajjon az E.-elvnek, mely különben tisztán fizikai szempontból is megtámadható (V. ö. Gross Th., Verhandlungen der phys. Gesellschaft Zu Berlin, XII. No. 1.), meg van-e az az általános érvényessége, melyből ilyetén következtetéseket - a kalandosabbakat nem is említve - vonhatnánk.
[szerkesztés] rövid angol (c) szöveg értelmezésére vállalkozót keresek
Szeretném a wikipédiában használni az eol.jsc.nasa.gov szerveren lévő képeket. Mivel angolból nem vagyok túl jó, szeretném, ha valaki értelmezné az alábbi angol szöveget abból a szempontból, hogy használhatjuk-e mi ezeket a képeket.
Conditions of Use of Astronaut Photographs Short Version : NASA Photo STS038-85-103 For astronaut photography of Earth accessed through this website, please state "Image courtesy of Earth Sciences and Image Analysis Laboratory, NASA Johnson Space Center." We recommend that the caption for any photograph published include the unique photo number (Mission-Roll-Frame), and our website (http://eol.jsc.nasa.gov) so that others can locate or obtain copies when needed. We always appreciate notification of beneficial uses of astronaut photography of Earth-information on your applications. This will help us continue to maintain these services for the public. Send e-mail to earthweb@jsc.nasa.gov.
Illetve a hosszabb verzió:
Long Version:
As a government entity, NASA does not "license" the use of NASA materials or sign license agreements. The Agency generally has no objection to the reproduction and use of these materials (audio transmissions and recordings; video transmissions and recording; or still and motion picture photography), subject to the following conditions:
1. NASA material may not be used to state or imply the endorsement by NASA or by any NASA employee of a commercial product, service, or activity, or used in any manner that might mislead. 2. NASA should be acknowledged as the source of the material. For astronaut photography of Earth accessed through this website, please state “Image courtesy of Earth Sciences and Image Analysis Laboratory, NASA Johnson Space Center.” We recommend that the caption or supporting materials used for any photograph published include the unique photo number (Mission-Roll-Frame), and our website (http://eol.jsc.nasa.gov) so that others can locate or obtain copies when needed. We always appreciate notification of uses of the photographs—information on your applications will help us continue to maintain these services for the public. Send e-mail to earthweb@jsc.nasa.gov. 3. It is unlawful to falsely claim copyright or other rights in NASA material. 4. NASA shall in no way be liable for any costs, expenses, claims, or demands arising out of the use of NASA material by a recipient or a recipient's distributees. 5. NASA does not indemnify nor hold harmless users of NASA material, nor release such users from copyright infringement, nor grant exclusive use rights with respect to NASA material. 6. NASA material is not protected by copyright unless noted. If copyrighted, permission should be obtained from the copyright owner prior to use. If not copyrighted, NASA material may be reproduced and distributed without further permission from NASA. 7. If a recognizable person, or talent (e.g., an astronaut or a noted personality engaged to narrate a film) appears in NASA material, use for commercial purposes may infringe a right of privacy or publicity. Therefore, permission should be obtained from the recognizable person or talent. If the proposed use of the NASA material could be viewed as a commercial exploitation of that person. However, if the intended use of NASA material is primarily for communicative purposes, i.e., books, newspapers, and magazines reporting facts of historical significance (constitutionally protected media uses), then such uses will generally be considered not to infringe such personal rights. 8. Some NASA audiovisual material may incorporate music or footage, which is copyrighted and licensed for the particular NASA work. Any editing or otherwise altering of the work may not be covered under the original license, and therefore would require permission of the copyright owner. 9. NASA audiovisual material may include visible NASA identifiers (e.g., the name of the vehicle and the NASA Insignia or Logotype in photographs or film footage of Space Shuttle vehicles). Use of such materials is generally non-objectionable, provided the NASA identifiers appear in their factual context. 10. NASA's emblematic designs are protected by statute and implementing regulations, specifically, 14 CFR Part 1221, Subpart 1221.1 -- NASA Seal, NASA Insignia, NASA Logotype, NASA Program Identifiers, NASA Flags, and the Agency's Unified Visual Communications System.
Köszönöm. --julosz 2004. november 11., 12:13 (CET)
- Annyi a lényege, hogy nyugodtan használd a képet, de tüntesd fel mellette az "Image courtesy..." kezdetű szöveget, a fénykép azonosítószámát, esetleg küldj nekik egy mailt arról, mire használtad a képet (ez nem kötelező, de értékelik). Alensha 2004. november 11., 15:30 (CET)
[szerkesztés] Képek licenseinek megadása (jegyzetelgetek magamnak)
Itt olvasható: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pek_licenceinek_megad%C3%A1sa
[szerkesztés] Fontos linkek
Wikipédia archív http://download.wikimedia.org/. Grin (http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Grin) napi mentést készít belőle.
Azonnali törlés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Azonnali_t%C3%B6rl%C3%A9s
Országok projekt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikiprojekt_Orsz%C3%A1gok
[szerkesztés] Érsekújvár szócikkhez jegyzetelgetek
Érsekújvár a Szlovák Köztársaság-ban, a Dunamenti-síkság keleti részén fekszik.
A város katasztere az északi szélesség 45° 02' 46" és 47° 56' 41" között és a keleti hosszúság 18° 04' 06" és 18° 14' 21" között terül el, a megegyező nevű járás nyugati részén, 108,8 és 123,5 m tengerszint feletti magasságban (átlag 118 m). A város katasztere határos Nagysurány (Šurany), Keszi (Bánov), Zsitvabesenyő (Bešeňov), Udvard (Dvory nad Žitavou), Bajcs (Bajč), Naszvad (Nesvady), Gúta (Kolárovo), Ifjúságfalva (Dedina mládeže), Szímő (Zemné), Andód (Andovce) és Tótmegyer (Palárikovo) települések katasztereivel. A város kataszterének területe 72,51 km2.
A város fontos vasúti és közúti csomópont. 2001-ben lakosainak száma 42 262 volt.
központja 120 m-es tengerszint feletti magasságban helyezkedi el.
folyt. köv.
Based on work by 