Ungvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ungvár

Ungvár központjának látképe az Ung felől

címere

Elhelyezkedése

Ungvár (piros) elhelyezkedése Ukrajnában

Koordinátái: 48°37′0’’ 22°18′0’’

Kormányzat

Önkormányzat

Ungvári Városi Tanács

Alapítás éve

IX. század

Polgármester

Szerhij Ratusnyak

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

31,56 km²

Népesség

Város (2004)

117 600 fő

Népsűrűség

3662 fő/km²

Időzóna

UTC (UTC2)

Ungvár (ukránul: Ужгород (Uzshorod), ruszinul: Ужгородъ (Uzshorod), oroszul Ужгород (Uzsgorod), szlovákul és csehül Užhorod, németül Ungwar, jiddisül אונגװיר (Ungvir, Ingver, Yngvyr)) ukrajnai város, Kárpátalja székhelye, legnagyobb települése. Lakossága 115 600, ebből 8000 magyar, 89 900 ukrán/ruszin, 11 100 orosz, 2 500 szlovák (a 2001-es népszámlálás adatai alapján).

[szerkesztés] Fekvése

Az Előkárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el.

[szerkesztés] Közlekedés

Fontos közúti közlekedési csomópont. Vasútállomása, repülőtere van.

[szerkesztés] Története

A népvándorlás időszakában a város területén kelta, gall, római, kun, longobárd, szláv, avar és bolgár törzsek fordultak meg.

Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése.

Ungvár a 9. - 10. században leginkább a város területén álló várat jelenti. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.

Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően alakult ki a vármegyerendszer. Nagykapos központtal jön létre Ung megye, amelyben Ungvár csak járásközponti szerepet tölt be.

1320 körül került Ungvár vára a Drugeth olasz származású család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöznek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épül új híd az Ung folyón. 1384-ben Drugeth László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtetik itt iskolájukat. 1430-ban szabad királyi város kiváltságos címet kapott a város, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 16. - 17. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban.

A reformáció idején Ungvár komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakul a református iskola is. 1610-ben azonban Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre, majd 1646-ban Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Ebben az időszakban komoly vallási harcok indultak a német protestáns telepesek, illetve a jezsuiták között.

1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi görögkeleti egyház visszatért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görög katolikus felekezet.

A Rákóczi-féle szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett.

1769-ben Ung megye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épül meg a ma is álló vármegyeháza. 1775 körül kerül át Munkácsról a görög katolikus püspökség központja. II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak tudhatták.

Ungvár, előtérben az Ung folyó

1847-ben Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása. 1872-ben épült meg a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonát képező Csap - Ungvár vasútvonal, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek.

1919 és 1938 között a város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Gulagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségét mutatja, hogy az 1930-as népszámláláson a város 27 000 lakosából 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta. Az [[1938]-as bécsi döntés során Ungvár ismét Magyarországhoz tatozott, egészen 1944. október 27-ig, amikor is a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. 1945-ben, akárcsak az egész Kárpátalja, az Ukrán SzSzK részeként Ungvár is a Szovjetunióhoz került. Ukrajna 1991-es függetlenedésével Ungvárnak fokozatos leépítésekkel kellett szembenézni, megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott, ám a rendeződő magyar-ukrán, illetve szlovák-ukrán kapcsolatokkal Ungvár új fejlődési időszakba lépett.

[szerkesztés] Kultúra

Ungvár Kárpátalja kulturális központja. A városban több színház, rádió-, illetve tévécsatorna működik. Minden évben megrendezésre kerül Ungváron egy nemzetközi szinházi fesztivál, melyen magyarországi színházak is részt vesznek.

Ungvár kultúrájában leginkább magyar hatások alatt fejlődött, ám bizonyos mértékben keleti, elsősorban ukrán hatások érték.

[szerkesztés] Gazdaság

Élelmiszeripar, bútoripar.

[szerkesztés] Látnivalók

Ungvári vár
Vártemplom romjai
Skanzen
Bazilita szerzetesrend kolostora
Botanikus kert
Ceholnyai volt görög katolikus templom
Görög katolikus székesegyház és püspöki palota
Filharmónia épülete (egykori zsinagóga)
Orosz templom
Református templom

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1872 december 8-án Janovics Jenő színművész, rendező, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, művelődéspolitikus.
Itt született 1926. augusztus 8-án Ország Lili festőművésznő.
Itt született 1942. április 9-én Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető, orvos.

[szerkesztés] Testvérvárosai

Kárpátalja városai
Városok
Beregszász \| Csap \| Huszt \| Ilosva \| Munkács \| Nagyszőlős \| Rahó \| Szolyva \| Técső \| Ungvár
Városi jellegű települések
Aknaszlatina \| Bustyaháza \| Dombóháza \| Kőrösmező \| Nagyberezna \| Nagybocskó \| Ökörmező \| Perecseny \| Szentmiklós \| Taracköz \| Visk