Benjamin Constant

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Benjamin Constant

(1767, Október 25, Lausanne - 1830, December 8, Párizs) Svájc-i születésű gondolkodó, író, Francia politikus és filozófus.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Politikafilozófia
3 Fontosabb művei
4 Irodalom
5 Benjamin Constant -ról az interneten

[szerkesztés] Élete

Constant Lausanne -ban született, Svájcban, hugenotta családban. Kezdetben magán tanulóként tanult, majd később az erlangeni egyetemen folytatta a tanulmányait Bajorországban, majd edinburghi egyetemen, Skóciában. Élete folyamán több időt töltött, Franciaországban, Svájcban, Németországban, és Nagy Britanniában egyaránt.

Közeli kapcsolatban volt Anne Louise Germaine de Staël-el akivel a kor egyik legbefolyásosabb intelektuell párosát alkották. Mint publicista és politikus aktív volt a francia politikai életben, , egésszen a francia forradalom második felének a végéig, 1815 és 1830 között. Ebben az időszakban, tagja volt a Francia Nemzeti Gyülésnek. Ő volt a Gyülés legjobb ékesszóló szónokja és ugyanakkor vezetője a bal-liberális szembenállásnak, amely a függetlenek néven volt ismert.

[szerkesztés] Politikafilozófia

Constant szerint, a legfőbb hatalom a polgárok összessége: ahol az egyéni élet elkezdődik, ott ér véget a népszuveranitás. Rousseau társadalmi szerződése, Constant szerint a zsarnokság minden fajtájának az eszközévé vált. Nem igaz az, hogy a többieknek adva magunkat nem adjuk oda magunk valójában senkinek (ahogyan Rousseau állította), valójában azoknak adjuk magunkat akik mindenki nevében cselekednek. Azonban a többiek áldozatából csak néhányan húznak hasznot. Constant szerint, Rousseu azt állította valójában, hogy ez a fajta hatalom nem gyakorolható.

Constant szerint kétféle hatalom van:

Törvénytelen (ez az erőszak)
Törvényes (ez az általános akarat, a kevesek hatalmát a többiek beleegyzése szentesíti)

[szerkesztés] Hatalmak természetéről

Kétféle hatalom van:

királyi hatalom (szent és sérthetetlen, semleges);
miniszteri hatalom (felelősségre vonható, tevőleges hatalom);

[szerkesztés] Képviseleti gyűlések választása

Fontos, hogy nem szabad hatást gyakorolni a hallgatóságra, maguknak kell dönteniük. Az állam nagysága meghatározza az elektori testületek számát is: egy nagy államban nem elfogadható egyetlen elektori testület.

A képviselőket a népnek kell kijelölni, mert ha a szenátus jelöli a képviselőt. a társadalom különböző osztályainak érintkezését semmisitik meg.

A képviselő nem kaphat bért munkájáért, hanem elhivatásból tegye azt, ezért fontos, hogy a képviselő ne legyen vagyontalan ember, mert akkor célja a vagyonszerzés lenne. A képviselő személyének választásakor figyelembe kell venni azt is, hogy hol született és mikor.

[szerkesztés] Modern polgárok szabadsága

A polgári jogok a következők: az egyén szabadsága, vallásszabadság, szólásszabadság, vélemény joga, tulajdonjog, védelem bármely önkénnyel szemben. Nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni olyan törvényeknek amik szabadságunkban korlátoznak.

A modern embernek joga van , hogy csak a törvényeknek engedelmeskedjék, semmilyen más akaratnak;

Minden egyes polgárnak jár a szólásszabadság, sajtószabadság;

Mindenki saját akarata szerint dönthet arról hogy mivel szeretne foglalkozni, mi legyen a mestersége;

Mindenkinek joga van lakhelyét szabadon megválasztani, szabadon utazni bárhová akar;

Mindenkinek joga van bármilyen vallást gyakorolni, bármilyen véleményt formálni, és mindenkinek joga van beleszólni a kormányzásba.

[szerkesztés] A tulajdonról

A tulajdon a társadalom által létezik, egy társadalmi megállapodás.

A tulajdon elleni kövvetlen támadások: csőd, államadósság csökkentése. Minden felesleges adó merénylet a magántulajdon ellen, ezért az adót a minimálisra kell csökkenteni.

[szerkesztés] A vallásszabadság

A vallás nem korlátozható és nem is kényszeríthető. A vallás minden érzelmek közül a legtermészetesebb, benne találkozunk az igazságosság, a szeretet, a szabadság, a szánalom eszméivel először. Ha a vallás a politikai intézmény kezébe kerül, akkor fenyegető eszközzé válik. A kormány mindig hibát követ el, ha beleavatkozik a vallásba, mert a hatalom nem tud hatást gyakorolni a meggyőződésre csak az érvekre. Fontos az is, hogy a hatalomnak soha nincs joga semmilyen vallást üldözni.

[szerkesztés] Fontosabb művei

De la force du gouvernement actuel de la France et de la necessite de s'y rallier 1796
Collection complete des ouvrages publies sur le gouvernement representatif et la constitution actuelle, formant une espece de cours de politique constitutionnelle 1818
Melanges de litterature et de politique 1829
Memoires sur les Cents Jours 1824
De la religion, consideree dans sa source, ses formes et ses developpements 1824 (5 kötet)