Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek. Ha az oldalt szerkeszteni szeretnéd, bátran megteheted, de előtte kérd ki mások véleményét az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon.

Az irányelv dióhéjban:

A Wikipédia elsősorban egy online lexikon/enciklopédia és az ennek létrehozására szerveződött online közösség. Kérjük, kerüld el a kísértést, hogy más célra használd a Wikipédiát, vagy úgy kezeld, mintha más lenne, mint ami.

A Wikipédia egy lexikon és mint ilyen, számos dolog van, amire nem való. Először is vannak irodalmi műfaji korlátok, melyek elsősorban a szócikkek tartalmát szabályozzák: egy lexikonba nem valóak személyes tudományos vagy irodalmi esszék, a lexikoncikkek nem szótári bejegyzések, link- vagy képgyűjtemények. Vannak olyan korlátok, melyek a semlegességi alapelvünkből következnek, és szintén elsősorban a szócikkek tartalmát szabályozzák: tehát nem vagyunk vitafórum, propagandakiadvány, rajongói weboldal, vallásos igehely. Vannak végül, de nem utolsósorban olyan korlátaink, melyek általában a közösségek működését szabályozzák, és ezek már mind szócikkeinkre, mind ezek megtárgyalására vonatkoznak: a törvények, a kulturált viselkedés szabályai, és bizonyos alapvető irányelveink (hivatalos irányelvek).

Tartalomjegyzék 1 Mire nem való a Wikipédia 2 Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek 2.1 Lásd még 3 Ha a fenti szabályokat nem tartod be, a következő sokkhatások érhetnek

[szerkesztés] Mire nem való a Wikipédia

1. A Wikipédia nem papír. Emiatt nincsenek fizikai mérethatárai, élő hivatkozásokat tartalmazhat, tartalmazza a legfrissebb információkat és hasonlók. Ez azt is jelenti, hogy a papír alapú cikkeknél megszokott stílus és hossz nem feltétlenül megfelelő itt is.
2. A Wikipédia nem szótár, szlengszótár, szóhasználati tanácsadó, családfa vagy biográfiai könyvtár.
3. A Wikipédia nem szószék vagy fórum, nem ingyenes társkereső- vagy hirdetőszolgáltatás.
4. Hasonlóképpen a Wikipédia nem linkgyűjtemény.
5. A Wikipédia nem az a hely, ahol végre elmondhatod a véleményed valakiről, vagy szidalmazhatod őt. Ez egy komoly lexikon. Csak azért, hogy véleményt írj valakiről, semmiképp se kezdj szócikket (értsd: ne ebből álljon a cikk tartalma); ha azonban úgy gondolod, hogy a magánvéleményed része az általános emberi tudásnak (néha vannak ilyen szituációk), akkor kulturált formában és úgy írd le, hogy megemlíted az ellenvéleményeket is (semleges szemléletmód). A szubjektívebb részek pedig lehetőleg a cikkek végén szerepeljenek, annak feltüntetésével, hogy ez vélemény vagy feltételezés, nem pedig igazolt tény.
6. A Wikipédia nem tükrözés - a beküldött tartalomnak meg kell felelnie a GNU Szabad Dokumentáció Licenc feltételeinek.
7. A Wikipédia nem ingyenes wiki tárhely, nem való arra, hogy a saját weblapjaidat vagy weblogodat tartsd rajta. Ha olyan általános wiki érdekel, ahol megkötöttség nélkül tudsz közösségi lapokat készíteni vagy bármi mást tenni, mint egy lexikont írni akkor erre számtalan egyéb ingyen vagy pénzért elérhető wiki szervert találsz az interneten (mint például a SeedWiki vagy a Riters.com), vagy akár felinstallálhatod a saját wiki szerveredet is.
8. A Wikipédia nem vitafórum - vagy Everything2 node. Kérünk, hogy a feladatra koncentrálj (mely feladat lexikon cikkek készítése). A Wikipédia nem fórum, chat vagy beszélgetőhely. A cikkek készítésével kapcsolatosan a megfelelő cikkek vitalapján, a szerkesztőkkel pedig saját lapjukon kommunikálhatsz.
9. A Wikipédia nem az anarchia tesztje. Az, hogy a Wikipédia nyílt és önszervező még nem jelenti azt, hogy célja az anarchián alapuló közösség működésének tesztje. A cél egy lexikon létrehozása, nem pedig az anarchia határainak vizsgálata. (De nem tagadható, hogy a radikális nyitottságnak része van a Wikipédia sikereiben.). Durvábban fogalmazva, a Wikipédia nem állatkert. Egyes szerkesztők, ha a nekik tetsző tartalmak törlődnek, bosszúhadjáratot esküsznek, vandalizálják a lapokat, irreleváns vitákat gerjesztenek és ezeket a vitalapokról átviszik a szavazólapokra is, dúlnak-fúlnak, goebbelsi propagandát folytatva vélt igazuk teljesüléséért. Vedd figyelembe, hogy az irányelvek és szavazólapok az ilyesmi megakadályozására készülnek, nem pedig gerjesztésére, de legfőképp a szócikkek bővítésére. Ha nem tetszenek a Wikipédia alapelvei, akkor nyugodtan itthagyhatsz minket, nem kötelező részt venni a munkában.
10. A Wikipédia nem csatatér. Minden felhasználótól elvárjuk, hogy civilizáltan, higgadtan és az együttműködés szellemének megfelelően viselkedjen. Ne sértegesd, zaklasd vagy félemlítsd meg azokat, akikkel nézeteltérésed van. Ehelyett állj hozzá intelligens módon a vitához, és beszéld meg velük udvariasan a dolgot. Ne készíts vagy módosíts szócikkeket, csak hogy az igazadat bizonyítsd. Ne fenyegess más szerkesztőket, a Wikipédiát vagy a Wikimedia Alapítványt sem jogi lépésekkel, sem más módon. A fenyegetőzést nem toleráljuk és az ilyesmi kitiltáshoz vezethet. Lásd még: Wikipédia:Vitarendezés.

[szerkesztés] Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek

1. A szócikk nem szótári definíció - mivel a Wikipédia nem szótár ezért nem tartoznak bele olyan bejegyzések, amik csak egy definíciót tartalmaznak. (Minden szócikknek illik egy definícióval, vagy a téma világos, rövid körülírásával kezdődnie.) Ha szótárt szeretnél készíteni, akkor a Wiktionary projektet kell keresed.
2. A szócikk nem szótári definíciók listája - ha egy cikk nem tartalmaz mást, csak szavak definícióit (például egy adott témakörben), akkor az a cikk "hibás", nem idevaló. Az egyetlen kivétel ez alól a Wikipédia Szójegyzéke. (Természetesen a cikkek szövege mellett szerepelhetnek szavak definíciói.)
3. A szócikk nem stilisztikai kézikönyv - nem célja az, hogy meghatározza, hogy egy kifejezést, szót, stb. hol és hogyan kell használni. (Természetesen a cikkek nagyon gyakran tartalmazzák azt, hogy az adott fogalmakat hogyan használjuk; de ez a cikk szövegének csak kisebb része.)
4. A Wikipédia nem szlengszótár vagy szóhasználati útmutató - az előzőhöz kapcsolódva nem célunk a hacker/cracker szlenget leírni, a szakkifejezéseket magyarázni. Mi lexikont készítünk, nem pedig szlenghasználatot tanítunk. (Minden cikknek hasznos része lehet az oda kapcsolódó kifejezések, szleng magyarázata, de ne ez tegye ki a cikk lényegi részét.)
5. A szócikkek nem propagandák vagy reklámok - semmilyen szempontból. (A cikkek tartalmazhatják, sőt, gyakran tartalmazzák azt, hogy az egyes elméletek hívei mit gondolnak, de mindezt objektívan közli, és nem próbál senkit meggyőzni arról, hogy ez az egyetlen lehetséges, helyes nézőpont.)
6. A Wikipédia nem elektronikus könyvtár, ha jogtiszta (!) elsődleges forrást akarsz a webre feltenni, arra a Wikipédia speciális, szabad források helyeként szolgáló része, a Wikisource való (itt érhető el)
7. A Wikipédia nem rajongói oldalak (fanpage-ek) gyűjteménye, ahol informatív tartalom nélküli dicshimnuszokat kell zengeni emberekről vagy szervezetekről (ld. még a „a szócikkek nem propagandák és reklámok” kezdetű részt is). Az objektivitásra törekvő tudományos és művészeti kritika persze része pl. egy életrajznak, vagy műismertetésnek, főleg ha közvetlen élményeken alapul, de ekkor is maradjunk a semleges szemléletre törekvő lexikoncikk műfajnál.
8. A Wikipédia nem szakácskönyv. Például, ha a sült krumpliról akarsz írni, akkor „egy egyszerű recept a sült krumpli elkészítésére” nem elegendő ahhoz, hogy abból elfogadott szócikk szülessen (az ilyesmi a Szakácskönyv webhelyen tehető). Ehelyett írd meg a sült krumpli történetét, hogy milyen fajtái vannak, miben különbözik az amerikai és az európai elkészítési mód, milyen művészeti alkotásokban jut jelentős szerephez a sült krumpli, stb.
9. A szócikkek nem társalgási fórumok, "chat"-ek vagy Everything2 cikkek. Kérünk, hogy koncentrálj a feladatunkra (itt a feladat a lexikon-cikkek készítése). A Wikipédia nem fórum vagy chat. Természetesen az emberek beszélgetnek a cikkek vitalapjain vagy a saját vitalapjukon, illetve néhány kifejezetten beszélgetésre létrehozott "Wikipédia:" névtérben található lapon, de ezen kívül a beszélgetés nem való ide.
10. A szócikkek nem személyes esszék amikben egyéni véleményedet fejted ki egy témában. A Wikipédia célja az emberi tudás feldolgozása, nem pedig az, hogy az egyéni vélemények publikálási lehetősége legyen, melyek (majdan) a tudás részévé válhatnak. Lásd még a Wikipédia nem saját kutatómunka cikket. Azokban a szokatlanul ritka esetekben amikor egyetlen személy véleménye elég jelentős ahhoz, hogy arról írjunk, engedd, hogy azok az emberek írjanak róla akiknek ezek a vélemények fontosak. A Wikipédia szócikkekkel kapcsolatos esszéket vagy a Meta-Wikipédián, vagy például a Wikinfón írhatod meg, ami egy Wikipédián alapuló, de attól független projekt.
11. A szócikkek nem saját kutatási anyagok vagy azok publikációja, mint amilyen az új elméletek vagy megoldások javaslatai, eredeti ötletek, kifejezések definíciói, szavak magyarázatai, stb. Ha egy témában saját, eredeti kutatási anyaggal rendelkezel publikáld azt a szokványos "ellenőrzött tudományos publikációs fórumokon". A Wikipédia írni fog munkádról, amint az részévé válik az elfogadott egyetemes emberi tudásnak. Lásd még a Wikipédia:Nem saját kutatómunka cikket.
12. A szócikkek nem lazán összetartozó témák listái, mint amilyenek az idézetek, aforizmák, vagy személyek. Természetesen semmi baj nincs azzal, ha egy szócikkhez tartozó lista vagy táblázat szerepel a cikk szövegében. Ha csak idézeteket akarsz szerepeltetni, akkor erre a Wikidézetek projekt való.
13. A szócikk nem kizárólag külső linkek gyűjteménye. Az viszont nem gond, ha felsorolsz pár hasznos linket, és a felhasznált on-line forrásaidat.
14. A szócikk nem kizárólag belső linkek gyűjteménye. Ez alól kivételek az egyértelműsítő lapok, ha az adott szó túl általános ahhoz, hogy valamelyik témára egyértelműen lehessen vonatkoztatni. Az is hasznos lehet, ha felsorolod a témába vágó belső linkeket, mert ezzel segíted a navigálást.
15. A szócikk nem közkincsek vagy egyéb forrásanyagok tárolóhelye, mint amilyenek a teljes könyvek szövegei, forráskódok, történelmi dokumentumok, levelek, törvények, beszédek és egyéb olyan források, amik az csak eredeti formájukban és nyelvezetükkel idézve hasznosak. Ezeknek a helye a Wikisource projekt. Természetesen az teljesen helyénvaló, ha szabadon elérhető forrásokkal egészíted ki vagy pontosítod egy cikk szövegét (mint amilyen például a Pallas Nagy Lexikona).
16. A Wikipédia nem személyes honlap vagy tárhely. A wikipédistáknak van saját oldaluk, de az az enciklopédiával kapcsolatus munkájukhoz kapcsolódik. Ha az enciklopédiától független, személyes honlapot szeretnél, rengeteg ingyenes tárhelyszolgáltatót találhatsz az Interneten. Csak olyan fájlokat tölts fel, amelyek kapcsolódnak valamelyik szócikkhez; minden mást törölni fogunk.
17. Hírek. A Wikipédia nem aktuális eseményekről szóló, a médiában is megjelent híreket tartalmaz. Természetesen, enciklopédikus cikkek készítése aktuális témákról támogatandó. (A Wikipédia támogatja a csapatmunkában, percről-percre végzett követését az aktuális, történelmi jelentőségű eseményeknek, egészen addig, amíg azok enciklopédia szócikkek formájában vannak megírva.) Ha cikkeket frissítesz aktuális eseményekkel, ajánlott múlt időt használnod, hogy a cikkek évekkel később is értelmesek, olvashatóak maradjanak.
18. A Wikipédia nem családtörténeti tár (az a GenWiki), nem biográfia (azokat a Külső hivatkozásokban tüntetjük fel) és nem telefonkönyv.
    1. Csak olyan történelmi személyekről írj életrajzot, akik közismertek vagy fontos tevékenységet végeztek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetőt jegyzett külső források (könyvészeti munkák, nyomtatott lexikonok, vagy a kollektív emlékezet) megemlítette, megőrizte.
    2. Csak olyan kortárs személyekről írj életrajzot, akik egyébként közismertek vagy fontos tevékenységet végeznek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetőt számos külső forrás (pl. Google min. 50 találat; vagy az Életrajzi Lexikon, netán a Ki Kicsoda) megemlíti. A Wikipeople kezdeményezés foglalkozhat esetleg azzal, hogy olyan életrajzokat gyűjtsön össze, amelyek csak egy szűk réteg számára fontosak; a Wikipédia csak a területükön ismert személyekre koncentrál.
19. A Wikipédia nem való (ön)reklámozásra. Csak azért ne kezdj egy szócikket valamiről, mert érdekelt vagy benne. (Alapvetően nehéz semleges maradni egy érintett témában - ha ezt meg tudod őrizni, éppenséggel írhatsz róla.) Az üzleti linkekkel nincs baj, ha segítenek beazonosítani a témával kapcsolatos nagyobb vállalatokat. Sokak szerint nem érdemes (de nem tilos) szócikket írnod saját magadról, vagy olyan projektekről, amelyekben személyesen részt veszel. Néhány híresebb Wikipédista jelentősen hozzájárult a saját magáról, vagy munkáiról szóló szócikkhez, és ezt némi vita, ideális esetben, szavazás után általában elfogadjuk. Az ilyen oldalakra persze ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint a többire. Az önéletrajzi művekre való túlzott hivatkozás nem egyezik a Wikipédia szellemével. A részleteket az Önéletrajzok szócikkben találod. A Wikipédia nem foglalkozik üzleti tevékenységgel és nem társul más vállalatokkal.
20. A Wikipédia nem képgyűjtemény, nem szolgál hosszabb kísérőszöveg nélküli képek tárolására. Egy lexikonban a hangsúly a tartalmon van, így a képek vagy egyéb multimédiás információhordozók a szöveggel együtt, egymást kiegészítve érnek csak valamit. Csak jogtiszta képeket küldj fel. Ha a képek egy nyilvános forrásból ("public domain source") származnak, akkor lehetőleg még átmenetileg se készíts pusztán egyetlen képből álló szócikket, inkább add ezt hozzá a Wikipédia:Szabad képforrások laphoz. Ha egy képhez nem tartozik cikk, akkor az a Wikipédia:Képek szócikk nélkül lapra fognak kerülni, és előbb-utóbb (inkább előbb) törlődnek.
21. A Wikipédia nem üzleti katalógus vagy címjegyzék. Például egy cikk egy rádióállomásról általában nem tartalmazza a műsorterveket, promóciókat, telefonszámokat, stb. (de például a jelentős, hosszú ideig tartó eseményeket jelezheti). A vitalapok is arra valóak, hogy a cikk elkészítését segítsék és nem azért, hogy ott a cikkel kapcsolatos üzletelés folyjon.
22. A Wikipédia nem FAQ (gyakori kérdések és válaszok) gyűjtemény. A cikkek ne tartalmazzanak gyakori kérdéseket, válaszokkal vagy anélkül. A cikkek formája a természetes, folyamatos próza. A FAQ esetleg a Wikikönyvek témájába vághat.

Nyugodtan egészítsd ki a listát, ha felfedezel új, érdekes módokat, ahogy valaki nem idevaló cikkeket ír. Amikor új bejegyzést írsz hozzá, légy olyan pontos és érthető amennyire csak tudsz, és próbálj példákat is felhozni a kiemelt hibákra.

[szerkesztés] Lásd még

Wikipédia:Google-teszt, Wikipédia:Leggyakoribb baklövések, Wikipédia:Miről ne írj szócikket?, Wikipédia:Szavazás törlésről/Példák, Wikipédia:Szerzői jogok.

[szerkesztés] Ha a fenti szabályokat nem tartod be, a következő sokkhatások érhetnek

• Egyszerűen átszerkesztik a cikkeidet; erre egyébként is készülj fel, mert a Wikipédia a közös szerkesztésre épül;
• A laptörténet megtartásával a lapod átirányításra kerül.
• A történetével együtt törlődik a lapod; általában miután a szerkesztők nagy része ezt a Wikipédia:Szavazás törlésről lapon megvitatta. Ezt hasznos megnézni, ha szeretnéd megérteni, pontosan milyen visszásság miatt is töröltük a cikkedet, és szeretnéd ezt elkerülni a jövőben;
• Nagyon súlyos szabálysértés (pl. rendszeres vandalizmus vagy törvénysértés) esetén az erre a feladatra rendszeresített adminisztrátorok komolyabb intézkedéseket is hozhatnak (eltanácsolás, IP-címed blokkolása stb.)
• Az e lapon lévő irányelvek és szabályok a közösség beleegyezésével néha megváltoztathatóak, ha erre a működés érdekében szükség lenne.