Lexikon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopædia) az emberi tudás írásos gyűjteményei.

A lexikon szó a görög és később a latin ’szavakról’ jelentésű szóból (lexis= szó) eredeztethető. Az enciklopédia a görög γκύκλιος παιδεία, enkyklios paideia ("útmutatások körében") kifejezésből ered, ahol ἐγκύκλιος jelentése "kör alakú" (ami a κύκλος, kör szóból ered), valamint a παιδεία, ami útmutatást, vezetést jelent.

Tartalomjegyzék

1 Lexikonok és enciklopédiák
2 Korábbi enciklopédikus munkák
3 Külső hivatkozások
- 3.1 Interneten elérhető lexikonok és enciklopédiák
- 3.2 Nyomtatásban elérhető források

[szerkesztés] Lexikonok és enciklopédiák

A lexikon és az enciklopédia fogalmát nem mindig lehet egyértelműen szétválasztani egymástól. Egy meghatározás szerint az enciklopédia a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánja felölelni hierarchikus rendben (az összetartozó témákat egymás mellett kifejtve), míg a lexikon nemritkán csak kisebb tartomány tárgyalását tűzi ki célul, a fogalmak pedig betűrendben felsorolva szerepelnek.

Egy másik, ezzel részben egyező felfogás szerint az enciklopédia elnevezést főként régebben alkalmazták az átfogóbb, általánosabb célú munkákra, a specializáltabb gyűjteményeket pedig – különösen újabban – lexikonnak nevezik.

Az általános, átfogó jellegű lexikonok közé tartozik például az Encyclopædia Britannica és a Pallas Nagy Lexikona, a valamely témakört kitűző lexikonok közé pedig az orvosi vagy filozófiai témájúak. Egyes lexikonok egy bizonyos nemzeti vagy kulturális nézőpontból mutatják be a témák széles skáláját, mint például a Nagy szovjet enciklopédia.

[szerkesztés] Korábbi enciklopédikus munkák

A rómaiak nevezték először encyclopediának a Marcus Terentius Varro készítette összefoglaló munkát, a Disciplinae-t 9 kötetben (i.e. 30-ban).

A középkori gondolkodók úgy gondolták, hogy lehetséges a tudományok megismerése egy emberi elme számára, ezért ők abban a szellemben írták enciklopédiáikat, hogy tankönyv, útmutató legyen, átfogó munkaként, elejétől a végéig elolvasásra szánva. Sevillai Izidor Etymologiae munkája 20 fejezetben foglalta össze kora tudományát a 6. században. Izidor kora egyik legműveltebb egyházi vezetője volt, hitte és vallotta, hogy mindenkinek biztosítani kell a tanulás lehetőségét, hogy a műveltség mindenkinek jár, több nyelven beszélt, tanult tudós volt és nevelő. Szelleme a mai modern korban is elkísér: őt választották az Internet védőszentjének.

Vincent de Beauvais 1250 körül befejezett hírneves művének címe: A nagyobb tükör. A hét szabad művészet - grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, zene és asztronómia - adta a témaköröket az ilyen munkákban.

Francis Bacon (1620) Instauratio Magna címmel akarta összefoglalni kora tudományát, de soha nem készült el vele. Bacon neve az empirizmus kapcsán ismeretes, és ettől kezdve a tudományosságban a megfigyelés, a tapasztalás lesz a kutatási módszer és ez egy új tudományosságot, gondolkodást teremt: a tudományok ettől kezdve már nem a teológiai tudományok, a hit szolgálói, kiegészítői. A tudományok rohamos fejlődése új enciklopédiák születését hozza.

Alsted 1630 körül még így gondolkodik enciklopédiája célkitűzéséről: „mindannak módszeres megértése, amit az embernek élete során meg kell tanulnia”.

Apáczai Csere János 1653-ban Magyar Encyclopaedia, azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása címmel írta összefoglaló munkáját és ez az első magyar enciklopédia.

[szerkesztés] 1700 és 1800 közötti jelentős lexikonok

1728-ban Ephraim Chambers Cyclopaediá-ja még annak a meggyőződésnek a fényében íródott, hogy lehetséges az emberi tudás egyetlen elmében való egyesítése: megtanulhat ó az egész. Munkája meghatározó egyrészt, mert tématérképet készített és ezt a későbbi enciklopédia készítők is átvették, másrészt mert az ő enciklopédiája az első angol anyanyelvű, a korábbiak általában latin nyelvűek voltak és ebből a szempontból az Apáczai féle is különlegesség.

Az Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers („Enciklopédia, avagy a természettudományok, a bölcselet és a mesterségek magyarázó szótára”) című munkát 1751 elején kezdték el publikálni Franciaországban, utolsó kötetei pedig 1772-ben láttak napvilágot.

A több mint húsz éven át (1751–1777 között) megjelentetett, 32 kötetes Enciklopédiának 21 kötetét teszi ki szöveg: több mint 70 000 szócikk található benne az asparagustól a zodiacig. A fennmaradó 11 kötet szépen metszett képeket tartalmaz, amelyek a szócikkeket illusztrálják.

Az Encyclopédie a francia felvilágosodás jelentős teljesítménye, amelynek célja Diderot szavaival „a közgondolkodási mód megváltoztatása” volt, az ismeretek terjesztése és a kritikus gondolat fejlesztése révén.

Az Encyclopédie kollektív munka volt, „irodalmárok, írástudó emberek társaságáé”, írták a címoldalon. Mire az utolsó kötet megjelent, több mint 140 ember volt a kötet írója-szerkesztője. Ugyanebben a szellemben ma is létezik egy társaság: olyan önkéntes fordítók csapata, akiket érdekel a felvilágosodás szelleme, és akik hisznek abban, hogy van értéke, értelme annak, hogy az Encyclopédie szócikkeit ingyen hozzáférhetővé tegyék az angol nyelvű olvasók számára (l. a külső hivatkozásokat). Bár ők valószínűleg nem fogják mind a 70 000 szócikket lefordítani, a projekt nyitva áll mindenki előtt, és ma is folytatódik.

Az első szerkesztő, D’Alembert a befejezés előtt kilépett, s az utolsó kötetek kizárólag Diderot munkái. A felvilágosodás számos nevezetes alakja részt vett a szerkesztésben, írásban, például Voltaire, Rousseau, Montesquieu.

Az enciklopédia írói – a felvilágosodás központi gondolatával összhangban – úgy gondolták, hogy a művel lerombolják a babonákat, és kaput nyitnak az emberi tudáshoz. Franciaország azonban vihart kavart a vallási türelme miatt. Dicsérte a protestánsokat és kritizálta a katolikus dogmát, ezért a teljes művet betiltották, de mivel az ügynek voltak magas körökben pártfogói, folytatták a munkát, és az újabb köteteket titokban juttatták el az előfizetőkhöz.

Az enciklopédia a korabeli műszaki ismeretek gyűjteménye is volt, amely a hagyományos kézműves mesterségeket és azok eljárásait is leírta.

Később, 1782 és 1832 között kiadták e munka bővített változatát 66 kötetben. Ezren vettek részt az előállításában, és 2250 szerzője volt. 4250 példányban jelent meg, amely a 18. században magasnak számított, amikor az átlagos példányszám 1500 körül mozgott.

Az Enciklopédiát nem fordították le magyarra. Korabeli fordítás nem készült, sőt részleteket sem ültettek át a XVIII. században, pedig jól ismerték. Padányi Klára kb. húsz éve egy kis fordítóközösséggel megpróbált egy komolyabb válogatást elkészíteni belőle, de a vállalkozás pénzhiány miatt félbemaradt. Van azonban egy 1963-as válogatás (Enciklopédia. Szemelvények, 263 lap), és sok szöveg megjelent más gyűjteményekben (így a Holmiban, Diderot Válogatott filozófiai műveiben stb.). Jelenleg szétszórtan vannak és nehezen lehet fellelni a meglévő fordításokat is, ám ezek elismert fordítók (Győry János, Réz Pál és mások) munkái.

[szerkesztés] 1800 utáni általános lexikonok Magyarországon

Pallas Nagy Lexikona, 16 kötet + 2 pótkötet, Budapest, 1893–1900 (Pallas)
Révai Nagy Lexikona, 21 kötet, Budapest, 1911-1935 (Révai)
Tolnai Világlexikona, 18 kötet + 2 pótkötet, Budapest, 1926–1930 (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részvénytársaság)

[szerkesztés] Modern általános lexikonok (1945 után)

Új Magyar Lexikon, 8 kötet, Budapest, 1961–1972 (Akadémiai)
Alapismereti lexikon, 1 kötet, Budapest, 1988 (Tankönyvkiadó)
Britannica Hungarica Világenciklopédia, az Encyclopædia Britannica magyar kiadása, 18 kötet, Budapest, 1994–2001 (Magyar Világ Kiadó Kft.)
Magyar Nagylexikon, 19 kötet, Budapest, 1993–2004 (Akadémiai, Magyar Nagylexikon Kiadó Rt)