Soproni népszavazás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között zajlott le az a népszavazás, mely azt döntötte el, hogy Sopron és környéke, összesen 257 km2 Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon. Ez volt az egyetlen tartós, a nagyhatalmak egyetértésével történt békés területi revízió a trianoni békediktátummal szemben.
A szavazásban érintett helyiségek:
Bár a kisebb községekben általában Ausztria felé billent a mérleg (lásd az eredményeknél), ám végül Sopron magyarpárti többsége bizonyult döntőnek. Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún. Hűségkaput.
[szerkesztés] Az eredmények
Az összesen 26 900 jogosultból 24 063 fős (87,7%) részvétel mellett 15 334 fő (65,16%) szavazott Magyarországra, 8 227 fő (34,84%) Ausztriára, és 502 szavazat érvénytelen volt.
Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.
A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.
[szerkesztés] Lásd még
- És mégis élünk (történelmi regény)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az előzményekről: Ormos Mária: Civitas Fidelissima
- Fiziker Róbert: A soproni népszavazás története és Wißt ihr, magyarok maradtunk!
- Soproni népszavazás 1921
- ifj. Sarkady Sándor: A Nyugat-Magyarországi felkelés és a soproni népszavazás
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 