Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Németország 19. Század

Név:	Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling
Született:	Január 27, 1775, Leonberg, Németország
Meghalt:	Augusztus 20, 1854, Bad Ragatz, Svájc
Iskola/irányzat:	Német idealizmus
Érdeklődés:	Esztétika, Vallás, Metafizika, Episztemológia
Befolyásolta:	Hegel, Coleridge, Kierkegaard, Heidegger, Tillich, Peirce, Aurobindo
Hatással voltak rá:	Platón, Boehme, Spinoza, Leibniz, Kant, Jacobi, Herder, Goethe, Hölderlin, Fichte

Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Németország, Leonberg, 1775. január 27. – Svájc, Bad Ragaz, 1854. augusztus 20.) német filozófus.

Az egyik legjelentősebb német idealista filozófus volt. Sváb lelkészcsaládban született,ahol a protestáns misztika,és pietizmus szellemében nevelkedett. Tanulmányait Bebenhausenben és Nürtingenben végezte. Tübengenben Hölderlinnel és Hegellel közösen végezte tanulmányait. Szükségesnek tartották a francia forradalmat, szellemi és társadalmi megújulást vártak. Később egyre inkább eltávolodtak egymástól az egykori évfolyamtársak, ellentétes nézeteik miatt. Schelling a természetfilozófiát helyezte előtérbe, Hegellel ellentétben, aki a szellemfilozófia képviselője maradt. Számos publikációja maradt ránk, az egyik legjelentősebb a Transzcendentális idealizmus rendszere. 1854-ben halt meg Bad Ragazban.

[szerkesztés] Filozófiája

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

1. A természetfilozófia korszaka 1799-ig; 2. a transzcendentális vagy esztétikai idealizmus korszaka 1800-1801; 3. az identitás bölcseletének korszaka 1801-1804; 4. a szabadságtan évei 1809-1814; 5. az ú.n. pozitív bölcselet kora a filozófus haláláig.

Schelling filozófiáját azonosságfilozófiának nevezzük, mivel a természet és a szellem egységét vallotta.

[szerkesztés] Művei

"Über die Möglichkeit einer Form der Philosophie überhaupt" (1794),
"Vom Ich als Princip der Philosophie oder über das Unbedingte im menschlichen Wissen" (1795),
"Abhandlung zur Erläuterung des Idealismus der Wissenschaftslehre" (1796),
"Ideen zu einer Philosophie der Natur" (1797),
"Von der Weltseele" (1798),
"System des transcendentalen Idealismus" (1800),
"Philosophie der Kunst" (Vorlesung) (1802/1803),
"System der gesamten Philosophie und der Naturphilosophie insbesondere" (Nachlass) (= "Wurzburger-" oder "1804system") (1804)
"Philosophische Untersuchungen über das Wesen der menschlichen Freiheit" (1809),
"Weltalter" (1811: es gibt noch andere Versionen dieser Schrift),
"Philosophie der Mythologie" (Vorlesung) (1842),
"Philosophie der Offenbarung" (Vorlesung) (1854).