Hiperbola
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A matematikában a hiperbola egyike a kúpszeleteknek, melyeket a egy egyenes körkúpkúp felülete és egy sík metszésvonalaként definiálhatunk. Hiperbola abban az esetben jön létre, ha a sík mindkét félkúpot metszi.
A hiperbola úgy is definiálható, hogy azon pontok mértani helye, melyeknél két rögzített ponttól (fókusz vagy gyújtópont) való távolságának különbsége állandó.
A két definició ekvivalenciájának egyszerű bizonyítását lásd a Dandelin gömböknél.
Matematikailag a hiperbola a kétdimenziós Descartes koordinátarendszerben az alábbi egyenlettel definiálható:
- Ax2 + Bxy + Cy2 + Dx + Ey + F = 0
akkor, ha B2 > 4AC, ahol az összes együttható valós és ahol több mint egy megoldás, mely a hiperbola egy (x ,y) pontpárját definiálja, létezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Definíciók
- A hiperbola úgy is definiálható, hogy azon pontok mértani helye, melyeknél az egyik fókusztól való távolság és egy egyenestől (direktrix vagy vezéregyenes) való távolság hányadosa állandó és nagyobb 1-nél. Ez az állandó a hiperbola excentricitása. A fókuszpontok a hiperbola egyik szimmetriatengelyén fekszenek, köztük lévő távolság felezőpontját a hiperbola középpontjának, a másik szimmetriatengely az elsőre a középponton átmenő merőleges egyenes.
A hiperbolának két, egymással nem érintkező ága van két külön fókusszal.Nagy távolságra a fókuszoktól a hiperbola tart egy egyeneshez, melyet aszimptotának hívnak.
Konjugált hiperboláknak azokat nevezik, melyeknek aszimptotái megegyeznek, csak az aszimptoták különböző oldalain helyezkednek el.
A konjugált hiperbola speciális esete az egyenlőszárú vagy egyenlőoldalú hiperbola, melynél az aszimptoták által bezárt szög derékszög. Annk az egyenlőszárú hiperbolának az egyenlete, melynek aszimptotái a koordináta tengelyekre esnek: xy=c, ahol c állandó.
Ahogy a sinus és cosinus függvényekkel az ellipszis egy parametrikus egyenletrendszerét lehet felírni, a sinus hyperbolicus és cosinus hiperbolycus függvények a hiperbola parametrikus egyenletrendszerét adják.
[szerkesztés] Egyenletek
[szerkesztés] Descartes koordinátákkal
Kelet-nyugat irányban nyitott hiperbola:
Észak-dél irányban nyitott hiperbola
Mindkét képletben (h,k) a hiperbola középpontja, a a fél-nagytengely (a két ág közötti távolság fele) és b a fél-kistengely. Megjegyezzük, hogy b lehet nagyobb, mint a.
Az excentricitás:
A kelet-nyugat irányban nyitott hiperbola fókuszpontjai:
és ugyanez észak-dél irányban nyitott hiperbolára:
- ahol c2 = a2 + b2
Egyenlőszárú hiperbolák egyenlete, melyek aszimptotási párhuzamosak a koordináta tengelyekkel:
[szerkesztés] Polár koordinátákkal
Kelet-nyugat irányban nyitott hiperbola:
Észak-dél irányban nyitott hiperbola
Északkelet-délnyugat irányban nyitott hiperbola
Északnyugat-délkelet irányban nyitott hiperbola
Az összes egyenletben a középpont az origóban van és a a fél-nagytengely.
[szerkesztés] Parametrikus egyenletek
Kelet-nyugat irányban nyitott hiperbola:
- vagy
- vagy
Észak-dél irányban nyitott hiperbola
- vagy
- vagy
Mindkét egyenletben (h,k) hiperbola középpontja, a a fél-nagytengely, b a fél-kistengely.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Referenciák
- I.N. Bronstejn-K.A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv 6. kiadás (Műszaki könyvkiadó, Budapest 1987.)
- Pattantyús Gépész és villamosmérnökök kézikönyve 2. kötet Műszaki könyvkiadó, Budapest 1961.)