Számítógépes vírus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A számítógépes vírus olyan önsokszorosító program, amely saját másolatait helyezei el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Ez a működés hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtéveszthető lehet a számítógépfelhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest.

Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (pl. adatokat semmisítve meg), a vírusok bizonyos fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat.

Napjainkban (2005), az internet térhódításaval vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint pl. a spyware elleni védelemre is.

[szerkesztés] Gyakori jellemzőik

A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal:

nagyon kis méret;
legtöbbjük a Microsoft Windows operációs rendszereken okoz gondokat;
futtatható állományokat képesek megfertőzni;
általában ártó szándékkal készítették őket;
gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat;
rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték;
egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, pl. változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat